CSÍPŐS, EXTRA CSÍPŐS – a csípős fűszerezés globális trend

ChiliCSÍPŐS, EXTRA CSÍPŐS – Az európai fűszer használatra egészen a 17. századig a drága, keleti fűszerek, köztük a bors kiemelkedő fontossága a jellemző. A középkori hagyományokat követő túlzott fűszerezés az európai elit ízlésében elveszíti divatosságát. A szokatlan, vagy erős fűszerezés a provinciális elmaradottság, a civilizálatlanság kigúnyolt tünetéve vált. Ám, miközben a csípősség, fűszeresség az arisztokrácia köreiben kiment a divatból, a Kárpát-medence fűszer használatában tovább élnek a középkori hagyományok, és a csípős bors, gyömbér és sáfrány változatlanul a legalapvetőbb fűszerek, amelyekhez a 18. század

(tovább…)

EGÉSZ ÉVBEN BALATON – turisztikai film készült a Balatonról

Balatoni KörEGÉSZ ÉVBEN BALATON – Turisztikai film készült a magyar tengerről, amellyel az „Egész évben Balaton” koncepcióját kívánják népszerűsíteni az alkotók. A tavalyi évben megközelítette az 5,8 milliót a balatoni régióban a vendégéjszakák száma, ami idén akár további két-számjegyű növekedést mutathat szakértők szerint.

(tovább…)

DÖBRÖGI LIBABETYÁR – egy finom étel születése és névadója

libanapok - döbrögi libabetyárDÖBRÖGI LIBABETYÁR – Az előző posztban az első, s mindjárt botrányba is fulladt libanap történetét elevenítettük fel.  A végén, Radvánszki Attila még egy finom libaétel születésének és névadásának hiteles történetét is elmesélte. Az étel nevén ma is jót derültünk. Radvánszki Attila szóról-szóra a leírtak szerint mesélte el a messze földön híres “Döbrögi libabetyár” történetét. Olvassátok figyelemmel, mert az élő történelem szólal meg e sorok közül! 🙂

(tovább…)

LIBANAPOK – a botrányba fulladt első libanap története

Radványszki Attila, Király100 Gastro Corner, LibanapokAZ ELSŐ LIBANAP – A hazai libatartásban valódi áttörést a kukorica vetésterületének 18. század második felétől kezdődő terjedése jelentett. A kiviteli célú libahizlalás meghatározó területein, az Alföld középső és déli részein a hizlalás szeptembertől karácsonyig tartott és a legtöbb helyen éppen a kukoricatöréshez kötődött. A pecsenyelibát rövidebb ideig, a májas ludat akár négy-hat hétig is tömték sózott kukoricával.

(tovább…)