AMBRUS LAJOS – A szilvalekváros papucs (Hámán táska)

Szilvalekváros táska, HamantaschenSZILVÁS PAPUCS – Szász nagyapámék a Kenyérsütő utcai házukban szinte önellátó háztartásvezetést vitték, mint majd’mindenki az akkori Újvárosban. Henteshez alig, élelmiszerboltba ritkán, gyufáért, dohányért, petróleumért rendszeresen jártak. Öreganyám, nomen est omen, korábban otthon sütötte a kenyeret – a mesés nevű  Kenyérsütő utca eredetileg a Sütő utca nevet viselte, mert itt laktak a város legjobb kenyérsütő asszonyai. Akik a hetipiacon mindig nagyméretű,

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – Szanazugi csíkok (csíkhal káposztalében főzve)

CsíkhalCSÍKOS KÁPOSZTA – Egy archív filmben Portörő Mariska nénénket ismerem föl – a dokumentumfilm az ifjúkor mélyét idézi. A népzenész Halmos Béla barátunkról szólt, aki a szomszédos Ecsedi utcából indult el pályáján. A régi forgatáskor Béla ifjúkora egyik színterére, a Szanazugba kalauzolta a stábot: a keleti arcú, pirospozsgás Mariska néni ott evez a hosszú hajú Béla mellett, s a csónak pár másodpercig nyugodt tempózással siklik a Fekete

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – Magyar almák Amerikában (naptár, 2018)

MAGYAR ALMÁK AMERIKÁBAN – Ez egy igazi almatudományi szenzáció! Na, ilyesmire sem igazán gondol az átlag magyar, de soha nem is állítottuk, hogy Ambrus Lajos, a FOOD&WINE állandó vendégszerzője átlagos magyar polgár volna. A József Attila-díjas író ezúttal egy spirálozott, színes illusztrációkkal teljessé tett falinaptár (2018) szerzője, szerkesztője. Egy olyan naptáré, amely a maga nemében kuriózumnak számít, s amely az almák szerelmeseinek akár karácsonyi ajándéknak is nagyszerű.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Kék darvak

Miután tanult erdész barátom megtudta, hogy a nála született kosbáránya hozzám, vagyis Kemenesaljára kerül, a tájat dicsérve hozzátette, nem véletlenül költött újra itt a darumadár! Száz év után először. Igen? Annyit tudtam én e nemes madárról, különösen Balassitól, hogy a szerelemnek és szabad léleknek ő az üzenőmadara; Balassi így jegyezte: „Tőlük én így izenék”. És hogy a becsület és az éberség jelképe. S hogy a magyarság egyik fontos heraldikai madara. Meg hogy száz év óta nem fészkel Magyarországon.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: A magyar parlagi lúd

A róka és a lúdMAGYAR PARLAGI LÚD – A baromfi szorosan a magyar házhoz tartozik, írja büszkén a tudós Hankó Béla a harmincas években; vidéki „úriház” udvarát, vagy tanyai, pusztai házcsoportot baromfi nélkül elképzelni is szinte lehetetlen. De bizony az eltelt nyolcvan év rémképeit nem csupán vizionáljuk, hanem éljük is. Mert manapság a falusi utcán semmilyen liba-falka nem fog megtámadni bennünket egy kidülledt szemű gúnár vezetésével. Pedig a hetvenes években is sokfelé gágogott, futkosott, sziszegett, tolongott és röpdösött

(tovább…)