A BAKATOR – se nem olasz, se nem horvát

A BAKATOR – se nem olasz, se nem horvát

Piros BakatorBAKATOR – Képzeljünk el egy magyar költőt. Kufstein rossz emlékű falai között, amint a sztoikus Senecát olvassa. Előbb a Martinovics-pörben halálra ítélik, de csak várbörtönt kap. A bölcs és derűs latint fordítgatja. Közben a napfényes kert idillje hívja,  régvolt érmelléki szüretek emlékei, ahol ő mint „bús Puttonos” szerepel.  Versét mormolja: „Jó Puttonos! Hol a puttonod? / Hiszen szőlőt ké’k most hordanod, / Most az igazándi szüretnél / Bakatort ugyan csak ehetnél.  / Jaj nincs putton; hát mit csinálunk? / Most a jó szürettől meg válunk.” Ó, ifjúság, szabadság és régi szüretek! „A szép bakatort ha látjátok / Azt a puttonosnak szánjátok.”

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – A flekkenkirály és a szenensült flekken

AMBRUS LAJOS – A flekkenkirály és a szenensült flekken

szene sültSZENENSÜLT FLEKKEN – Leginkább a zsennyei Kiss Sándor (1925-1999) szobrászművész kerti bűvészmutatványait csodáltam (a Kisküllő melletti Magyarsároson született, apámmal egy évben); mert expresszív, sok helyütt látható köztéri szobrászművészete mellett mintegy mellékállásban, a legnagyobb virtuóza volt a szénen sült (flekken) késztésének. Izzó parazsak fölött ördögi ügyességgel forgatta az illatos pecsenyehúsokat, és mindig csodás, porhanyós és kellőképpen szaftos szenensültet készített. Rostélyszerkezete maga is kézműves remek volt, amelyet maga készített; oldalán kis csatornával és gyűjtőkanállal,

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – Régi asszonyok, avagy tyúk káposztalében

AMBRUS LAJOS – Régi asszonyok, avagy tyúk káposztalében

Gróf iktári Bethlen ZsuzsannaRÉGI ASSZONYOK – Deé Nagy Ildikó és László Lóránt új könyvében, Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna és szakácskönyve, találom az izgató és csábító mondatot: „Álmélkodásra invitáljuk a kedves olvasót, aki méltán csodálkozni fog azon, mi mindennel foglalkozott ez a 18. századi nagyasszony”. És lőn, minden stimmel – a nagyhírű kancellár és tudós könyvtáralapító Teleki Sámuel gróf (1739-1822) feleségéről, a mindössze negyvenhárom évet élt nagyszerű asszonyról, iktári Bethlen Zsuzsannáról (1754-1797) elmélyült élet- és pályarajz bontakozik ki. Aki méltó társa volt Erdély legjelentősebb könyvtára, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának – akinek a kortárs Benkő József szerint  „a magyar és erdélyi történelemre nézve hatalmas adattára van, s könyvtára örök dicséretet

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – A sashegyi és gellérthegyi vörös és a budai őszibarack

AMBRUS LAJOS – A sashegyi és gellérthegyi vörös és a budai őszibarack

Kerkápoly KárolySASHEGYI VÖRÖS – Krúdynál olvasni, ő meg Eötvös Károlytól veszi át, hogy a hegeliánus bölcsész és pápai tanár, a kiegyezés utáni Lónyay-kormány pénzügyminisztere, Kerkápoly Károly (1824-1891) termelte a legjobb bort Budán. S hogy Sashegyi vörösére különösen büszke volt, amelyet Kadarkából és Rácfekete, más néven Csóka szőlőből készített. Csakhogy Kerkápoly nem sahegyi, hanem gellérthegyi vöröset termelt. Kerkápolyt, a jogtudós filozófust és államférfiút kortársai az ország legokosabb emberének, a kor legnagyobb elméjének tartották. Móra Ferenc is többször megemlékezik róla, mint puritán kálvinista professzorról, aki a nemzetgazdaságtan nehéz tudományát tanította a

(tovább…)

AMBRUS LAJOS:  A Neogrády-rejtély  (Felhívás!)

AMBRUS LAJOS: A Neogrády-rejtély (Felhívás!)

NeográdyA NEOGRÁDY-REJTÉLY – Egy kiváló és rengeteget dolgozó akvarellfestő, Neogrády Antal (Galsa, 1861 – Budapest, 1942) a Millennium táján Darányi Ignác földművelési miniszter megrendelésére 53 gyönyörű akvarellt készített a Magyarországon föllelhető szőlőfajtákról. A megbízás mögött Neogrády nyilvánvaló festői kvalitásai álltak (öt évig tanult a müncheni Festőakadémián) – tájképei, falusi- és vadászjelenetei, zsánerfestményei, grafikái, krétarajzai addig is bizonyították tehetségét. Sokfélét készített, több műfajban dolgozó művész volt; illusztrálta a Szent Péter esernyőjét, Bársony István vadász-novelláit, az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben vállalkozását,

(tovább…)