PUSZTA KOKTÉL: zavarba ejtő konyhai örökségünk

PUSZTA KOKTÉL: zavarba ejtő konyhai örökségünk

PUSZTA KOKTÉL & KONYHAI ÖRÖKSÉGÜNK – A diópálinka ugyan különösebben nem ejt zavarba, de puszta koktél annál inkább. Főleg mindaz, ami róla, róluk eszembe jutott. Kezdjük talán az örökséggel és diópálinka receptjével: „Ha a diópálinka recipéje megboldogult jó nagynénijének öröksége és már többszörösen ki van próbálva, mint a küldött receptből látható is, az mit sem tesz és nem

(tovább…)

HÁBORÚS RECEPTEK – hadi hal és hideg almaleves

HÁBORÚS RECEPTEK – hadi hal és hideg almaleves

Budapest, 1915 HÁBORÚS RECEPTEK – Az “Érdekes Újság” 1915. szeptember 26-ai számában egy takarékosságra tanító szakácskönyvet magasztal. Mint írják: “A háború mindnyájunkat arra kényszerít, hogy táplálékunkban takarékoskodjunk. Nagy gondja a háziasszonyoknak, hogy a mai drágaságban is olcsón, ízletesen és változatosan lássák el a családjukat. A napokban egy igen ügyes könyv jelent meg, mely olcsó és praktikus receptekkel látja el a magyar gazdaasszonyokat. Olvasóink iránti figyelem vezet, hogy bemutassunk ezekből az ételreceptekből néhányat. “A háború főzőkönyve”, ez a címe, özv. Sacher Gusztávné, Bárczy Berta és özv. Halász (tovább…)

REPCEVAJ – vaj repceolajból a margarin előtt

REPCEVAJ – vaj repceolajból a margarin előtt

repceMARGARIN & REPCEVAJ (1854) – Eléggé közismert, hogy a margarint Hippolyte Mège Mouriès fejlesztette ki a 19. századi Franciaországban, a francia-porosz háború idején. A margarint kezdetben olcsó faggyúból készítette. Az eljárást 1869-ben szabadalmaztatta, majd 1871-ben eladta a holland Anton Jurgens Margarinefabrieken cégnek (amely később majd beolvad Unilever cégbe). A hadiipari fejlesztéskén  született margarin 1872-ben került kereskedelmi forgalomba.

(tovább…)

ZSOLT BÉLA – AZ ÉTKEZŐKOCSIBAN

ZSOLT BÉLA – AZ ÉTKEZŐKOCSIBAN

étkezőkocsiMAGYAR KONYHA – A gasztronómiatörténet mindig is érdekelt, amire a FOOD&WINE számos írása a példa. Újabban ez az érdeklődés könyvek alakjában is bizonyítást nyer. 2022. januárjában az esztergomi Keresztény Múzeum kiadásában jelent meg az “Ételek a prímás asztalról – Válogatás az esztergomi Érseki Simor Könyvtár kéziratos receptjeiből” című könyv, melynek szerkesztője és nem kis részben írója is vagyok.

(tovább…)

POTAGE Á LA REINE – jó leves, királynő-módra

POTAGE Á LA REINE – jó leves, királynő-módra

Potage á la ReinePOTAGE À LA REINE (Leves Királynő-módra) – A „Potage à la Reine” korai, 15-17. századi francia változataiban még két koncentrált, húsleves alapú levest, egy sűrű gomba/szárnyashús pépet és egy mandulalevest kombináltak. A 17-18. században is ez a változat a jellemző. A ma elterjedt tejszín nem szerepelt az összetevők között. A 19. század második felétől kezdődően, a leves fő hozzávalói a pürésített csirke és/vagy borjúhús, a rizs, és a mandulapasztát felváltó tejszín lesznek. Az ételt pirított kenyérkockákra (crouton) tálalták. Az „à la Reine” ekkortól kezdődően lesz azoknak az ételeknek a megnevezése, amelyeket fehér hússal (csirkemell, borjú), és/vagy gombával készítettek.

(tovább…)

MAGYAR NEMZETI LEVES – Az olcsó krumplileves?

MAGYAR NEMZETI LEVES – Az olcsó krumplileves?

Dobos C. JózsefMAGYAR NEMZETI LEVES (Potage national d’ Hongrois) – Te elhiszed, hogy Dobos C. József szerint tényleg egy egyszerű, tésztával gazdagított krumplileves lenne a “Magyar Nemzeti Leves”. Nehezen hihető! S, ha már belevágtam, érintem azt is, hogy meggyőződésem szerint miért nem akad izgalmasabb és zavarba ejtőbb százada a magyar gasztronómiának, mint éppen a tizenkilencedik. Tele van zavarba ejtő meglepetésekkel. Kevés, akár csak megközelítőleg is hasonló korszak akad, miközben a gasztronómia-történetnek általánosan is aranykora ez. Kialakul a világméretű kommunikáció és pénzforgalom, indulnak az óceánt átszelő utazások.

(tovább…)