Szerző: Csíki Sándor | 2021/08/15 | Gasztronómia történet, Irodalom, Művészet, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
AZ ORR A LÉLEK TÜKRE – Miután a germán gyökerű romantika és az orosz-francia realizmus is kinyúvadt, gall „izmusok” lepik el Európát. Az illatos ’petit madeline’-jét teába mártogató Proust és Rimbaud fekete szagú impresszionizmusa. A részegítően buja aromákat megéneklő Baudelaire szimbolizmusa. Az egyszer kubista Apollinaire őszidő-illatú hangaszálainak szürrealizmusa. A csatorna bűzökben tobzódó Zola naturalizmusa. Ebbe a lábszagú, zsenitudatú századvégi párizsi kavalkádba robban be egy üdén rózsa és írisz illatú ultra-romantikus vígjáték.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2021/08/14 | Gasztronómia történet, Sör
RÉSZEG ÁLLATOK! – A történetek már csak olyanok, hogy a kezdeteik többnyire jóval messzebbre nyúlnak vissza annál, mint amire rövid életünk tapasztalása alapján számítanánk. Nincs ez másként a jó serrel sem, amelyet már csak azért is érdemes becsben tartanunk, mert, ahogy az ókori sumerek, a „fekete fejűek” tartották: „Ki a sört nem ismeri, nem tudja, mi a jó!” Ennek biztos tudatában számtalan, a sumer költők és bölcsek számára isteni és magasztos tulajdonságokkal felruházott, mindenkinek megengedetten fogyasztott sört főztek
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2021/08/01 | Gasztronómia történet, hagyomány, Népszerű tudomány, Orosz konyha, Történelem
DIKTÁTOROK, KÖLTŐK, ÍRÓK – Lev Tolsztoj gigantikus regényéről, a Háború és békéről Babits Mihály azt írta, hogy „Alighanem a legjobb regény a világirodalomban;” Ezerhatszáz oldalnyi „legjobb”, amit ma már alig olvas valaki. Babits azonban olvasta és kedvelte a regényt, miként kedvelte a frappáns értékeléseket is. „Jó tanuló. Stréber.” – írta
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2021/07/30 | Afrikai konyha, Amerikai konyha, Furcsa ételek, Gasztronómia történet
BOGRÁCS, ÜST, KATLAN ÉS VASFAZÉK – A bogrács elnevezés a „réz” és a „fa” jelentésű oszmán-török szavak összetételéből keletkezett bakraç szóból ered. A törökök a náluk elterjedt lapos fenekű bográcsokat Mezopotámiából eredeztetik és – velünk ellentétben – leginkább tej, joghurt, vagy ayran tárolására, szállítására használják. A bolti választékot látva, arrafelé szinte minden füles edény, tán még a vödör is bakraç.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2021/04/28 | Ambrus Lajos írásai, bor, Gasztronómia történet
BUCKAI KARCOS – Szegeden hívták így a homoki bort: buckai. Szigorú utalással a „terroir”-ra. De a ’buczkai karcos’ mellett tisztelték még buckai vinkónak, és láttam gunyorosan így írva is: ’Vins de l’Homok, de Boutzka’. És aztán így is: lőre, káposztalé, bokorugrós, bicskanyitogató, guggolós, kétemberes stb. Tömörkény István viszont többször és szépen ír róla; a buckai szóhasználata nála oly természetességgel íródik, akár a többi alapszava,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/10/02 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha
HÚSFOGYASZTÁS – Hosszú időn át, gyakorlatilag mindent, aminek négy lába volt és nem volt asztal, megsütöttek, megfőztek, elfogyasztottak. A nagyméretű madarak, vadak, halak a társadalmi rangban magasan állók asztalára kerülhettek csak, ezzel is kifejezve és erősítve az uralkodó osztály felsőbbrendűségét. Hattyú, szarvas, őz, vagy viza csak királyi, főúri asztalokon fordulhatott elő. Ám a változás folyamatos volt. Az angol udvarban a Viktória királynő számára készített 1840-es karácsonyi menüben szerepelt utoljára sült hattyú, hogy aztán soha többé már ne jelenjen meg.
(tovább…)
Legfrissebb hozzászólások