KAKAÓ ÉS CSOKOLÁDÉ – az első európai üzemek és csokoládék

KAKAÓ ÉS CSOKOLÁDÉ – az első európai üzemek és csokoládék

KAKAÓBABKAKAÓ ÉS CSOKOLÁDÉ – Az indiánok az európai civilizáció nélkül is egészen jól elboldogultak. Örültek és szomorkodtak, áldoztak isteneiknek, ettek, ittak, ám legnagyobb szerencsétlenségükre, „felfedezték” őket, s velük a kakaót is. A kakaóbab felfedezése hűen követte a korai európai hódítások stílusát, s még szó sem volt semmiféle erőteljes botanikai érdeklődésről. Anélkül, hogy tudták volna, hogy mit látnak, Kolumbusz és emberei voltak az első európaiak, akik a kakaóbabot megpillanthatták. Mindez 1502-ben, Kolumbusz negyedik útja során történt, amikor éppen a Honduras partjaitól hetven kilométerre fekvő, az Öböl-szigetekhez tartozó

(tovább…)

GEORGE WASHINGTON PITÉJE – egy 18. századi borjúmirigy pite receptje

GEORGE WASHINGTON PITÉJE – egy 18. századi borjúmirigy pite receptje

George és Martha WashingtonGEORGE WASHINGTON PITÉJE – Az Egyesült Államok első elnöke, a “Nemzet Atyja”, George Washington is szerette a pitét, s a piték közül is legjobban a borjúmirigy-pitét. Feleségének, Martha Washingtonnak a szakácskönyve (Booke of Cookery) a mai napig fennmaradt. Ezt a kéziratos receptkönyvet egy ismeretlen szerző, a 17. században kezdte írni. A First Lady birtokában 1749 és 1799 között volt, majd esküvői ajándékként a lányunokájának adta tovább.

(tovább…)

A BAKONYI BETYÁRLEVES EREDETE – nem betyár, nem népi és nem is régi

A BAKONYI BETYÁRLEVES EREDETE – nem betyár, nem népi és nem is régi

Rózsa Sándor betyárA BAKONYI BETYÁRLEVES EREDETE – A napokban némi dolgom akadt egy betyárleves recepttel, ezért aztán  – jó szokásom szerint – az is érdekelni kezdett, hogy vajon mi lehet a betyárleves története? Mi a sztori? Keresgéltem a neten, de semmit nem találtam. Egyedül a wikipedia betyár címszavának szerkesztője írt kínjában valamit, idézem: “A betyárleves pontos eredetét homály fedi, de nagy valószínűséggel a betyárok életmódjával kapcsolatos.”

(tovább…)

A HÁZ BORA – egy bor, amely úgy nincs, hogy mégis van

A HÁZ BORA – egy bor, amely úgy nincs, hogy mégis van

A HÁZ BORA – Miközben a borkedvelő világban a fogalom mindenütt régóta ismert, a ház borának mégsem találni írott történetére. Olyan, mintha mindig is létezett volna, akárcsak az égen a felhő, amiért aztán feleslegesnek is tartották – kocsmáros és vendég – szót vesztegetni az eredettörténetére. Az is lehet, hogy már a kezdetek kezdetén teremtődött, de valószínűbb, hogy a dionüszoszi idők hajnalán született meg. Mit találhatni a ház boráról? Röviden szólva: semmit! Legtermékenyebb írónk, Krúdy Gyula mindig is lelkes kitartással írt a

(tovább…)

AZ IVÓVÍZ – nagyon soknak látjuk, de nagyon kevés van belőle

AZ IVÓVÍZ – nagyon soknak látjuk, de nagyon kevés van belőle

Ivóvíz, IndiaAZ IVÓVÍZ – „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.” – kezdődik az ószövetségi Biblia, amely a teremtésben a vizeket a fény előttinek írja le. S, lám, a naprendszerünkben található vizek jelentős része valóban jóval korábbi eredetű, jóval régebbi, mint a földi fény forrása, a sötétséget eloszlató Nap.

(tovább…)

ISTENI BÁRÁNY – Isten báránya rozmaringgal és sóval

ISTENI BÁRÁNY – Isten báránya rozmaringgal és sóval

a San Vitale bárányaISTENI BÁRÁNY A bárány az ártatlanság, a kiszolgáltatottságot megadással viselő magatartás, a türelem, a szelídség, az öröm jelképe. A Ószövetségben Ábel áldozataként tűnik föl először, amikor „egy tűzcsóva lejött az égből és felemésztette Ábel áldozatát”, a legszebb bárányát a nyájból. A bárány az Egyiptomból való

(tovább…)