A HORTOBÁGYI PALACSINTA TÖRTÉNETE – a paprikás csirkével kezdődött

A HORTOBÁGYI PALACSINTA TÖRTÉNETE – a paprikás csirkével kezdődött

Kádár János, hortobágyi palacsintaA HORTOBÁGYI PALACSINTA TÖRTÉNETE – Annyian és annyit szidták már a magyar gasztronómia 1945 utáni korszakát, s benne a hortobágyi palacsintát, hogy végül mindenki, akit a téma kicsit is érdekelt, nagyszerűen megtanulta, elhitte és továbbadta, hogy a hortobágyi palacsintának nincsen köze a Hortobágyhoz (ami igaz) és aki hortobágyi palacsintát eszik, az visszamaradott, rossz ízlésű, az az étterem pedig, ahol ilyen készül, aligha lehet más, mint a retro-gasztronómia zászlóvivője, a magyar konyha megcsúfolója (ami nem feltétlenül igaz). Egyik szerző ismételte a másik után, azt, amit a wikipedia vonatkozó cikke is terjeszt, hogy:

(tovább…)

A MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE – egyértelmű osztrák, cseh dominancia

A MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE – egyértelmű osztrák, cseh dominancia

Hősök söreA MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE – Az előzetesen vártnak megfelelően, a Monarchia 19. század végi sörgyártásának statisztikái Csehország és Ausztria egyértelmű dominanciáját mutatják. A századfordulón, az akkor már negyvenötmilliós lakosságú Monarchiában világviszonylatban is kimagasló mennyiségű, 2,13 milliárd liter sört főztek, ami 47 liter/fő/év termelésnek felel meg. A Monarchia sörtermelésének csupán 7 százaléka

(tovább…)

KAKAÓ ÉS CSOKOLÁDÉ – az első európai üzemek és csokoládék

KAKAÓ ÉS CSOKOLÁDÉ – az első európai üzemek és csokoládék

KAKAÓBABKAKAÓ ÉS CSOKOLÁDÉ – Az indiánok az európai civilizáció nélkül is egészen jól elboldogultak. Örültek és szomorkodtak, áldoztak isteneiknek, ettek, ittak, ám legnagyobb szerencsétlenségükre, „felfedezték” őket, s velük a kakaót is. A kakaóbab felfedezése hűen követte a korai európai hódítások stílusát, s még szó sem volt semmiféle erőteljes botanikai érdeklődésről. Anélkül, hogy tudták volna, hogy mit látnak, Kolumbusz és emberei voltak az első európaiak, akik a kakaóbabot megpillanthatták. Mindez 1502-ben, Kolumbusz negyedik útja során történt, amikor éppen a Honduras partjaitól hetven kilométerre fekvő, az Öböl-szigetekhez tartozó

(tovább…)

GEORGE WASHINGTON PITÉJE – egy 18. századi borjúmirigy pite receptje

GEORGE WASHINGTON PITÉJE – egy 18. századi borjúmirigy pite receptje

George és Martha WashingtonGEORGE WASHINGTON PITÉJE – Az Egyesült Államok első elnöke, a “Nemzet Atyja”, George Washington is szerette a pitét, s a piték közül is legjobban a borjúmirigy-pitét. Feleségének, Martha Washingtonnak a szakácskönyve (Booke of Cookery) a mai napig fennmaradt. Ezt a kéziratos receptkönyvet egy ismeretlen szerző, a 17. században kezdte írni. A First Lady birtokában 1749 és 1799 között volt, majd esküvői ajándékként a lányunokájának adta tovább.

(tovább…)

A BAKONYI BETYÁRLEVES EREDETE – nem betyár, nem népi és nem is régi

A BAKONYI BETYÁRLEVES EREDETE – nem betyár, nem népi és nem is régi

Rózsa Sándor betyárA BAKONYI BETYÁRLEVES EREDETE – A napokban némi dolgom akadt egy betyárleves recepttel, ezért aztán  – jó szokásom szerint – az is érdekelni kezdett, hogy vajon mi lehet a betyárleves története? Mi a sztori? Keresgéltem a neten, de semmit nem találtam. Egyedül a wikipedia betyár címszavának szerkesztője írt kínjában valamit, idézem: “A betyárleves pontos eredetét homály fedi, de nagy valószínűséggel a betyárok életmódjával kapcsolatos.”

(tovább…)

A HÁZ BORA – egy bor, amely úgy nincs, hogy mégis van

A HÁZ BORA – egy bor, amely úgy nincs, hogy mégis van

A HÁZ BORA – Miközben a borkedvelő világban a fogalom mindenütt régóta ismert, a ház borának mégsem találni írott történetére. Olyan, mintha mindig is létezett volna, akárcsak az égen a felhő, amiért aztán feleslegesnek is tartották – kocsmáros és vendég – szót vesztegetni az eredettörténetére. Az is lehet, hogy már a kezdetek kezdetén teremtődött, de valószínűbb, hogy a dionüszoszi idők hajnalán született meg. Mit találhatni a ház boráról? Röviden szólva: semmit! Legtermékenyebb írónk, Krúdy Gyula mindig is lelkes kitartással írt a

(tovább…)