AMBRUS LAJOS – Régi asszonyok, avagy tyúk káposztalében

AMBRUS LAJOS – Régi asszonyok, avagy tyúk káposztalében

Gróf iktári Bethlen ZsuzsannaRÉGI ASSZONYOK – Deé Nagy Ildikó és László Lóránt új könyvében, Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna és szakácskönyve, találom az izgató és csábító mondatot: „Álmélkodásra invitáljuk a kedves olvasót, aki méltán csodálkozni fog azon, mi mindennel foglalkozott ez a 18. századi nagyasszony”. És lőn, minden stimmel – a nagyhírű kancellár és tudós könyvtáralapító Teleki Sámuel gróf (1739-1822) feleségéről, a mindössze negyvenhárom évet élt nagyszerű asszonyról, iktári Bethlen Zsuzsannáról (1754-1797) elmélyült élet- és pályarajz bontakozik ki. Aki méltó társa volt Erdély legjelentősebb könyvtára, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának – akinek a kortárs Benkő József szerint  „a magyar és erdélyi történelemre nézve hatalmas adattára van, s könyvtára örök dicséretet

(tovább…)

MAGYAR KALÁCS –  “ha pedig még finomabb kalácsot akarnánk sütni”

MAGYAR KALÁCS – “ha pedig még finomabb kalácsot akarnánk sütni”

Dobos C. JózsefMAGYAR KALÁCS – A kalács a kenyér hétszáz esztendeje becsben tartott testvére. Afféle franciás briós (brioche), amit mifelénk – ha már briós – apostol-kalácsnak ismertek a 19. században és serélesztővel gyúrtak. Ismeretesek német, cseh, angol és más kalácsok is, ám hogy miért azok, s nem mások, titok övezi. Dobos C. József Magyar-Franczia Szakácskönyvében „magyar kalács” is akad, mert mi is kedveltük, kedveljük. A kalács ismert említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a zamatos kacsát, libát, kisebb húsokat is. Kezdetben töltelék nélküli volt és a kenyér tésztájából szaggatták ki. Alakja kerek, vagy kerekre formázott, fonott.

(tovább…)

KENYÉRSÜTÉS – élesztőgombák, baktériumok, kovászok, starterek

KENYÉRSÜTÉS – élesztőgombák, baktériumok, kovászok, starterek

élesztőgombákKELESZTETT KENYÉR  – A kelesztett kenyér története – hasonlóan a sörfőzés és borászat történetéhez – az élesztőgomba története is. Eme jól ismert egysejtű gombák gyors növekedéséhez víz, meleg (26-30°C) és tápanyagok (szőlőcukor) szükségesek. A cukrok forrása a keményítő enzimatikus bontása. A cukorból a glikolízisnek nevezett lebontó folyamat során alkohol, és széndioxid keletkezik. Közben derék élesztőnk is jóllakik energiával (ATP), mert végül is ezért tette, amit tett és nem a mi kedvünkért. A „normál” élesztős és a kovászolt kenyér közötti alapvető különbség az élesztő forrása.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – Onozóné, Szeged híres főzőasszonya

AMBRUS LAJOS – Onozóné, Szeged híres főzőasszonya

Szeged, Stefánia sétányONOZÓNÉ, SZEGED – Fiatalkori emlékként említi Jókai, A nők a tűzhely mellett, hogy ’49-es debreceni menekültként feleségével a zsúfolt városban nem jutottak semmiféle éttermi koszthoz. Persze pénzük is alig akadt. De mit tehetni, azért csak „vettünk két lábast a piacon, hozzá főzőkanalat, lisztet, húst, szalonnát; bérszobánkban volt egy belülülő kályha: abban a feleségem olyan fejedelmi lakomát főzött,

(tovább…)

IZRAELI SERTÉSTENYÉSZTÉS – a sertéshús kódneve: fehér hús

IZRAELI SERTÉSTENYÉSZTÉS – a sertéshús kódneve: fehér hús

izraeli sertéstenyésztésIZRAELI SERTÉSTENYÉSZTÉS – Amikor az izraeli sertéstenyésztéshez kezdtem el anyagot gyűjteni, folyamatosan a következő zsidó vicc bujkált a fejemben: Kohn betér a hentesüzletbe és határozottan rámutat egy nagydarab sertéscombra. „Azt a szép nagy halat kérem!”– mondja. „De Kohn, hiszen az egy sonka!” – szól a hentes megrökönyödötten. Mire Kohn, jelentőségteljesen a hentes szemébe nézve: „Kérdeztem én, hogy mi a hal neve?”

(tovább…)

A HÚSFOGYASZTÁS GLOBÁLIS TITKAI – avagy: “Mikor csúszott bé a hús?”

A HÚSFOGYASZTÁS GLOBÁLIS TITKAI – avagy: “Mikor csúszott bé a hús?”

HúsA HÚS – Mátyus István 1762-ben, Kolozsvárott megjelent Diaetetica című művében teszi fel a kérdést, hogy: „mikor csúszott bé a’ hús étel az Emberek közi?” Mátyus amellett érvel, hogy ez nem a Paradicsomban történhetett, hanem az özönvíz után, mert azt megelőzően, a Bibliában „sincs arról semmi emlékezet, hogy valaha valaki húst evett volna: maga Noé is mind tiszta, mind tisztátlan állatok közzül annyit eresztet ki a’ bárkából, a’ mennyit bé-vitt vólt; egyébként, vagy egyet meg-kellett vólna ennie azok közzül.”

(tovább…)