GUNDEL – jelnyelven is kommunikáló pincérek

GUNDEL – jelnyelven is kommunikáló pincérek

Kőrössy Zoltán és Gundel Takács Gábor (Fotó: Schumy Csaba)A GUNDEL MINDENKIÉ! – Jelnyelven kommunikáló pincérek, Braille-írásos étlap a Gundelban. Hallás- és látássérültek kapnak mostantól kiemelkedő figyelmet a Gundel étteremben. A felszolgálók megtanulták az alapszintű jelnyelvi kommunikációt angol és magyar nyelven is, a látássérültek pedig Braille-írásos étlapról ismerhetik meg a leghíresebb magyar étterem fogásainak történetét.

(tovább…)

GUNDEL MÓDRA – a Gundel saláta és más ételek

GUNDEL MÓDRA – a Gundel saláta és más ételek

Gundel KárolyGUNDEL MÓDRA – A Gundel nevet számtalan étel viseli. Az öntudatosság, a büszkeség és a brand-építés, egyaránt az oka ennek. Csemer Géza (Habiszti. Cigányok élete – étele,1994) szerint a „Gundel nevet viseli: Kovacsics Mátyás „Tojáska Gundel Károly módra”, Rákóczi János „Kecsege Gundel módra” és Konrád András „Sajtos túrósduzma Gundel módra” nevű étele, valamint a „Kocsonyázott ponty á la Gundel„, a „Borjúgerinc Gundel módra”, a „Párolt vesepecsenye Gundel módra”, a „Szent Gellért tál Hullámfürdő módon”,

(tovább…)

GÓTBETŰS GULYÁSHÚS RECEPTEK – a 19. századból

GÓTBETŰS GULYÁSHÚS RECEPTEK – a 19. századból

A MAGYAR GASZTRONÓMIÁRÓL  – 1792-ben a Magyar Hírmondó beszámolt a nádorispán alföldi utazásáról. A cikk írója a bécsi vendéglősöket sem mulasztotta el kritizálni: „Csongrád és Ketskemét között Újfalunál, sátor alatt vendégelte meg a’ Gróf Úr Nádor-Ispány ő Királyi Fö-Hertzegségét, ’s a’ vele lévő Fő Méltóságokat magyaros ebéddel. Nem maradt el ebből, a’ jó-féle gulyás-hús is, mellyet annyira majmoznak a’ Bécsi Vendégfogadósok;

(tovább…)

DUZMA – felfújt, Koch, puding (duzma), mely nem esik össze

DUZMA – felfújt, Koch, puding (duzma), mely nem esik össze

duzma (puding)DUZMA – Hallottad már ezt a kifejezést? Nem? A Czuczor Gergely – Fogarasi János szerkesztette, 1862-ben kiadott „A magyar nyelv szótára” 1. kötete szerint a duzma: „Tajték, hab, melyek felduzzadásból eredtek.”, vagy „Felfúvódás, mely gőgből vagy haragból ered.”. Az előbbiekből talán már kikövetkeztethető, hogy konyhai nyelv magyarításával, vajon melyik ételcsoportnál is kezdték a duzma szót használni.

(tovább…)

GOBBI HILDA – és a kamcsatkai lazacok esete

GOBBI HILDA – és a kamcsatkai lazacok esete

Gobbi Hilda - Szabó néni„A demizsonban csopaki rizling van, 13 fokos… – vágott közbe Péteri. – Ebben az üvegben pedig egy üveg villányi cirfandli… Szabó néni némán meredt a borosüvegre. Most mit csináljon? Rakassa vissza legalább a felét mindannak, amit készséges szomszédja hozott? Mert ha ő megy vásárolni, se lazac, se kaviár nem volna itt a konyhaasztalon, az bizonyos.” (A Szabó család, 1959) Szabó néni, akinek a hangját a keddenkénti rádiósorozatban Gobbi Hilda kölcsönözte, nem sok kaviárt kóstolt életében. Lapáj utcai konyhájából is fájón

(tovább…)

LUCSKOS KÁPOSZTA – Ahogy nagyanyáink főzték!

LUCSKOS KÁPOSZTA – Ahogy nagyanyáink főzték!

erdélyi lucskos káposztaLUCSKOS KÁPOSZTA – A Magyar Nyelvészet 6. számában (1861) Lőrincz Károly a Háromszéki nyelvjárásról szóló értekezésében szerepel a lecskáposzta kifejezés: „lecskáposzta: lucskos káposzta, zagyván főtt káposzta”. Akinek a „lecs” idegenül hangzik, gondoljon csak a lecsó szavunkra, s mindjárt megvilágosodik. Ezúttal tehát, a lucskos, vagy zagyván főtt káposztáról lesz szó.

(tovább…)