A LIPTÓI TÚRÓ – a brindza és a bryndzové halušky

A liptói régióA BRINDZA (LIPTÓI TÚRÓ) – A brindzát többnyire szlovák leleménynek gondoljuk, de ezt az erjesztett juhtúróból készülő terméket erdélyi vlach (román) pásztorok vitték a 14-17. században a Felvidéki területekre. Ez volt a „vlach-sajt”, „valch-túró”, amelynek a neve (brînză) szintén román eredetű. Eredetileg úgy készült, hogy a juhtúrót sóval összegyúrták, juhbőrbe varrták,

(tovább…)

KADARKA és PORTUGIESER – egy albán és egy stájer Villányban

Villány, SzársomlyóKADARKA, PORTUGIESER – Elfogadottnak számít, hogy a Kárpát-medence középkori borkultúráját a fehérborok jellemezték. A Villányi borvidéken is  újra művelésbe vont, őshonosnak tartott Csókaszőlő (más neveken: Cigányszőlő, Vadfekete szőlő, Rácszőlő, Kökényszőlő) kivételével más kékszőlőt a korabeli források, nem említenek. A csókaszőlő bora meghatározó vörösbor volt egészen a török időkig, a Kadarka feltűnéséig. De, csak addig!

(tovább…)

A FŰSZEREZÉSRŐL – fűszerek, fűszerezés a történelem során

fűszerek, fűszerezésA FŰSZEREZÉSRŐL – A fűszereket kulináris jóságuk miatt már hosszú évezredek óta az ételkészítés lelkének, a szakács örömének tartják. A fűszerek használatának célja az alapanyagok ízének gazdagítása, kiemelése, egyes ízek elfedése, a zamatok összhangba rendezése. A fűszerezés történhet a sütés-főzés előtt, közben, illetve tálaláskor. A harmonizáló fűszerek megválasztása a hagyományon túl,

(tovább…)

DÖBRÖGI LIBABETYÁR – egy finom étel születése és névadója

libanapok - döbrögi libabetyárDÖBRÖGI LIBABETYÁR – Az előző posztban az első, s mindjárt botrányba is fulladt libanap történetét elevenítettük fel.  A végén, Radvánszki Attila még egy finom libaétel születésének és névadásának hiteles történetét is elmesélte. Az étel nevén ma is jót derültünk. Radvánszki Attila szóról-szóra a leírtak szerint mesélte el a messze földön híres “Döbrögi libabetyár” történetét. Olvassátok figyelemmel, mert az élő történelem szólal meg e sorok közül! 🙂

(tovább…)

LIBANAPOK – a botrányba fulladt első libanap története

Radványszki Attila, Király100 Gastro Corner, LibanapokAZ ELSŐ LIBANAP – A hazai libatartásban valódi áttörést a kukorica vetésterületének 18. század második felétől kezdődő terjedése jelentett. A kiviteli célú libahizlalás meghatározó területein, az Alföld középső és déli részein a hizlalás szeptembertől karácsonyig tartott és a legtöbb helyen éppen a kukoricatöréshez kötődött. A pecsenyelibát rövidebb ideig, a májas ludat akár négy-hat hétig is tömték sózott kukoricával.

(tovább…)