A SÓZÁS MŰVÉSZETE, TUDOMÁNY – Sósvizes sózás (brining)

saltSÓZÁS, SÓSVIZES SÓZÁS (brining) – A művészet és a tudomány évezredeken át kéz a kézben jártak. Az alkotó célú emberi igyekezet minden korban művészeket teremtett és a mesteremberből művész válhatott, ha a mesterségét magas színvonalon művelte. Ma sincs ez másként, ahogy az sem, hogy a művésszé válás útján a tudomány továbbra is nélkülözhetetlen társ marad. A konyhában is. Feltételezés szerint, emberelődeinknek

(tovább…)

A 10 LEGFONTOSABB – molekuláris gasztronómiai tanács

Martin Lersch, Forrás: folk.uio.no/MARTIN LERSCH kitartó és színvonalas munkával elismert helyet vívott ki a molekuláris gasztronómiával foglalkozó kutatók, tudósok között. Korábban már írtam arról, hogy Hervé This mit tart a 10 legfontosabb konyhai alapismeretnek. Meglepő, egyszerű és minden bizonnyal sokak által jól ismert elvek kerültek felsorolásra. A biotechnológiával (Borregaard) foglalkozó norvég Martin Lersch 10 legfontosabbnak tartott tanácsa a molekuláris gasztronómiához már jóval összetettebb, mint This alapelvei.

(tovább…)

PARIS BUDAPEST ÉTTEREM – Chef Jeremy Cayron (Sofitel)

PARIS BUDAPEST ÉTTEREM (Sofitel),  a Sofitel ezúttal zárójelben, merthogy most nem a szálloda(lánc), sokkal inkább az étterem az érdekes – a Restaurant.  S, mint azt Boulanger mester 1765-ben, a rue Bailleul és rue des Pouliesa sarkán, Párizsban nyílt vendéglőjének bibliai áthallású, latin nyelvű reklámszövege is hirdette:  „Venite ad me, omnes qui stomacho laboratis, et ego restaurabo vos.”. Magyarra fordítva:

(tovább…)

MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA – a jövő (4.rész)

AZ ELMÚLT KÉTSZÁZ esztendő gasztronómiatörténete eddig is azt bizonyította, hogy a kiemelkedő séfek legfontosabb jellemzője éppen az, hogy képesek sikeres és viszonylag tartós divatot teremteni, mint Carême, Soyer, Escoffier, Nignon, vagy éppen Fernand Point. A molekuláris gasztronómia legismertebb képviselői, Ferran Adriá, Heston Blumenthal, Pierre Gagniere, Homaru Cantu, Wylie Dufresne, Grant Achatz, Emmanuel Stroobant, Ettore Boccha és mások, mindeddig nem voltak képesek erre.

(tovább…)

MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA – az előfutárok (2. rész)

A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA „új” szemléletet is jelentett, azonban, mint lenni szokott, korántsem számított előzmény nélkülinek. A 15. században Martino da Como mester, az első, mai szemmel is modernnek számító szakácskönyv, a „Libro de arte coquinaria” szerzője, és a könyvet az ismertebb „De honesta voluptate et valetudine” megírásához nagymértékben átvevő Bartholomeo Sacchi (1421-1481), írói nevén Platina, még alig tesz különbséget az orvostudomány, a kémia és a főzés között.

(tovább…)