CSIGAKAVIÁR – A csigakaviárról öt esztendeje írtam először, többek között azzal a gondolattal, hogy felhívjam rá az éttermek figyelmét, s azzal, hogy hátha akad valaki Magyarországon is, aki belevág a készítésébe. Cider és fekete fokhagyma témában, az okonomiyaki emlegetésekor, s több más esetben is voltak ilyen kimondott, vagy ki nem mondott gondolataim. Aztán, lett magyar csigakaviár is.
BOCUSE d’OR 2019, Lyon – 2019. január 29-én kezdődik a Bocuse d’Or európai döntője a franciaországi Lyonban, ahol Pohner Ádám, a balatonszemesi Kistücsök étterem séfje képviseli hazánkat. A mezőny legfiatalabb indulója húsz versenytársával mérte össze tudását a torinói Európa Válogatón, ahonnan csupán tíz versenyző jutott tovább a 2019. január végi döntőre. Ádám már több mint fél éve készül a megmérettetésre, amelyben a Bocuse d’Or hivatalos együttműködő szakmai partnereként a METRO látja el alapanyagokkal. A lyoni Bocuse d’Or döntőn Pohner Ádám és csapata képviseli majd Magyarországot.
EMULZIÓK, HABOK – Sok más étel mellett, egy világszerte népszerű emulzió legendája is a háborúhoz kötődik. 1756-ban Richelieu hercege elfoglalta a britektől Mahon városát a Mallorca melletti Menorca-szigetén. A győzelmi ünnepen a herceg szakácsa tojássárgájából és tejszínből készült mártást készíteni, ám a tejszín elfogyott, akadt viszont olívaolaj. A többit már ismerjük, így született a mahonnaise, amiből egy 1841-es szakácskönyv
SAJTOS TÉSZTA – (Mac and Cheese) – Harmath Csaba nem éppen arról ismert, hogy éjfél után sajtos tésztát (Mac and Cheese) készít otthon. Sokkal inkább a fine dining világa az, amihez az őt ismerők a nevét kötik. Most azonban nem erről lesz szó, hanem a sajtos tésztáról. De mi is az a “Mac and Cheese”? A “mac” a macaroni rövidítése, amiből az is kiderülhet, hogy ez az étel eredetileg makaróniból készült.
ESCOFFIER – Georges Auguste Escoffier (1846-1935) a 1870’-es éveket megelőző konyha, a “cuisine ancienne” királya és utolsó jelentős képviselője. Munkássága egészen a “nouvelle cuisine” megjelenéséig, az 1970’-es évekig erőteljes befolyással volt a 20. század nyugati konyhaművészetére és még ma is hat. Filozófiája ugyan nem teljesen új, hiszen már a 4. században is találkozhatunk vele (Archestratos), de a Carême nevével fémjelzett megelőző francia konyhaművészeti korszakhoz képest mégis forradalminak számít: “A jó konyha olyan, amelyben a dolgok olyan ízűek, amilyenek valójában.” Küzd a szakma elismertetéséért.
GASZTROFORRADALOM – A 21. század elejétől hazánkban is robbanásszerűen terjedő gasztronómiai írások általánosan követett módszere az újkori európai konyhát gyakorlatilag a francia professzionális konyhával azonosítja és a francia séfekhez kötve bontja korszakokra. Ezt az egyszerűsítő modellt az tette megengedhetővé és elfogadottá, hogy a 17. század közepétől kialakuló és fejlődő francia gasztronómiai rendszer az egyetlen, amely széleskörű és mélyreható
Legfrissebb hozzászólások