AZ UMAMI ÉS A FÜST – Miért szeretjük a hagymát és a füstös húst?

AZ UMAMI ÉS A FÜST – Miért szeretjük a hagymát és a füstös húst?

umami és füstUMAMI ÉS FÜST – Fordítják isteni íznek, mennyei íznek, ízletességnek, finomnak, a hús, a leves ízének és sok minden másnak is, ám, tanulás nélkül többnyire még azonosítani sem tudjuk, miközben éppen ez az íz teremti meg azt az egyensúlyt és harmóniát, amelyet aztán már valamennyien képesek leszünk felismerni és élvezni. A másfél millió évvel ezelőtt kezdődött főzéssel pedig már

(tovább…)

ICA MAMA IZSÁKI TÉSZTÁI – a jó izsáki tészta készítése, főzése és hasznai

ICA MAMA IZSÁKI TÉSZTÁI – a jó izsáki tészta készítése, főzése és hasznai

Izsáki HázitésztaIZSÁKI HÁZITÉSZTA – “Ugyebár mit tesz egy laikus: beleteszi a tésztát a lobogó ízbe, majd főzi, kóstolgatja, aztán amikor úgy értékeli, kellően puha, leveszi a lángról, sokkolja hideg vízzel és feltálalja. Ez a legrosszabb, amit csak tehetünk, hiszen a hosszas forralás kiold belőle minden tápanyagot, a tésztának és az ízeinek még csak lehetősége sem nyílik életre kelni és kibontakozni. Pedig a tésztának is lelke van, ami szépen fokozatosan nyílik csak ki

(tovább…)

ÉSZ NÉLKÜLI EVÉS – Sosem kalóriákat, hanem mennyiséget fogyasztunk!

ÉSZ NÉLKÜLI EVÉS – Sosem kalóriákat, hanem mennyiséget fogyasztunk!

falánkságMENNYIT EGYÜNK? – Amikor Brian Wansink élelmiszer-pszichológiával, táplálkozástudománnyal és fogyasztói viselkedéssel foglalkozó amerikai professzort arról kérdezték, hogy a kutatásainak mi volt a legváratlanabb eredménye, azt válaszolta, hogy az, hogy az emberi szervezet mennyire megbízhatatlanul informál bennünket. Ezért is becsüljük alá az elfogyasztott élelmiszer mennyiségét, ami túlfogyasztáshoz vezet. Az emberi test jelzéseire való figyelem egy fizikailag jóval aktívabb, éhezésekkel, böjtökkel jellemezhető

(tovább…)

JOGHURT, KEFÍR, SAJT – a Magyar Alföld és a tejfogyasztás forradalma

JOGHURT, KEFÍR, SAJT – a Magyar Alföld és a tejfogyasztás forradalma

SajtJOGHURT, KEFÍR, SAJT – A sajtkészítés korai időszakáról mindenféle tetszetős legendák élnek, azonban ezeknek a meséknek kevés közük akad az igazsághoz, ráadásul, a sajtkészítést is gyakran jóval fiatalabb tevékenységnek mutatják, mint amilyen az a valóságban volt. A sajtkészítés legrégibb ismert tárgyi emlékeit egy közép-lengyelországi kőkorszaki lelőhelyen, az 1970-es években tárta fel a lengyel származású amerikai régész, Peter Bogucki (Princeton University). A lelőhely hétezer évvel ezelőtt élt lakói Európa

(tovább…)

A BAKONYI BETYÁRLEVES EREDETE – nem betyár, nem népi és nem is régi

A BAKONYI BETYÁRLEVES EREDETE – nem betyár, nem népi és nem is régi

Rózsa Sándor betyárA BAKONYI BETYÁRLEVES EREDETE – A napokban némi dolgom akadt egy betyárleves recepttel, ezért aztán  – jó szokásom szerint – az is érdekelni kezdett, hogy vajon mi lehet a betyárleves története? Mi a sztori? Keresgéltem a neten, de semmit nem találtam. Egyedül a wikipedia betyár címszavának szerkesztője írt kínjában valamit, idézem: “A betyárleves pontos eredetét homály fedi, de nagy valószínűséggel a betyárok életmódjával kapcsolatos.”

(tovább…)

IZSÁKI TARHONYA – Ica Mama izsáki tarhonyái, a bográcsozáshoz is

IZSÁKI TARHONYA – Ica Mama izsáki tarhonyái, a bográcsozáshoz is

izsáki tarhonyaIZSÁKI TARHONYA – A kora újkorban, a gabonából előállított ételek közül, a magyar népi táplálkozásban a főtt tészta számít a legjelentősebb újításnak. A sült tészták (pogácsa, béles, lepény, stb.) a főtt tésztáknál már korábban kedveltek voltak. A gyúrt tészták csak később lettek nélkülözhetetlen táplálékok. A tarhonyát nagyjából a 18. század végétől már folyamatosan készítették, elsősorban a magyar konyha legmeghatározóbb régiójában, a Nagyalföldön. A polgári konyha a 19. század vége felé fedezi fel magának a leginkább

(tovább…)