HOSSZÚHETÉNY – A Hosszú Tányér Éttermet érdemes meglátogatni!

HOSSZÚHETÉNY – A Hosszú Tányér Éttermet érdemes meglátogatni!

Hosszúhetény, Hosszú TányérHOSSZÚHETÉNY – A közelmúltban Hosszúheténybe invitáltak. Vagyis, messzebbre, mint ahová egy ebéd kedvéért általában járunk. S, hogy hol is van Hosszúhetény? Pécs közelében, a Zengő lábánál, Budapesttől 200 kilométerre. Így aztán, az előbbiek miatt, s mert a település neve Hosszúhetény, az étteremé pedig Hosszú Tányér, én is hosszan gondolkodtam azon, hogy akarok-e 4 órát urazni az ebédért. Végül aztán, már csak a társaság kedvéért is, ráálltam és bizony nem bántam meg. Tetszett!

(tovább…)

HÚS, HÚS, HÚS – Már a húsfogyasztásunk sem olyan mint régen!

HÚS, HÚS, HÚS – Már a húsfogyasztásunk sem olyan mint régen!

húslevesHÚSFOGYASZTÁS – Hosszú időn át, gyakorlatilag mindent, aminek négy lába volt és nem volt asztal, megsütöttek, megfőztek, elfogyasztottak. A nagyméretű madarak, vadak, halak a társadalmi rangban magasan állók asztalára kerülhettek csak, ezzel is kifejezve és erősítve az uralkodó osztály felsőbbrendűségét. Hattyú, szarvas, őz, vagy viza csak királyi, főúri asztalokon fordulhatott elő. Ám a változás folyamatos volt. Az angol udvarban a Viktória királynő számára készített 1840-es karácsonyi menüben szerepelt utoljára sült hattyú, hogy aztán soha többé már ne jelenjen meg.

(tovább…)

IZRAELI SERTÉSTENYÉSZTÉS – a sertéshús kódneve: fehér hús

IZRAELI SERTÉSTENYÉSZTÉS – a sertéshús kódneve: fehér hús

izraeli sertéstenyésztésIZRAELI SERTÉSTENYÉSZTÉS – Amikor az izraeli sertéstenyésztéshez kezdtem el anyagot gyűjteni, folyamatosan a következő zsidó vicc bujkált a fejemben: Kohn betér a hentesüzletbe és határozottan rámutat egy nagydarab sertéscombra. „Azt a szép nagy halat kérem!”– mondja. „De Kohn, hiszen az egy sonka!” – szól a hentes megrökönyödötten. Mire Kohn, jelentőségteljesen a hentes szemébe nézve: „Kérdeztem én, hogy mi a hal neve?”

(tovább…)

A HÚSFOGYASZTÁS GLOBÁLIS TITKAI – avagy: “Mikor csúszott bé a hús?”

A HÚSFOGYASZTÁS GLOBÁLIS TITKAI – avagy: “Mikor csúszott bé a hús?”

HúsA HÚS – Mátyus István 1762-ben, Kolozsvárott megjelent Diaetetica című művében teszi fel a kérdést, hogy: „mikor csúszott bé a’ hús étel az Emberek közi?” Mátyus amellett érvel, hogy ez nem a Paradicsomban történhetett, hanem az özönvíz után, mert azt megelőzően, a Bibliában „sincs arról semmi emlékezet, hogy valaha valaki húst evett volna: maga Noé is mind tiszta, mind tisztátlan állatok közzül annyit eresztet ki a’ bárkából, a’ mennyit bé-vitt vólt; egyébként, vagy egyet meg-kellett vólna ennie azok közzül.”

(tovább…)

SZARVASGOMBÁS MACESZGOMBÓC (recept)

SZARVASGOMBÁS MACESZGOMBÓC (recept)

Macesz gombócokA MACESZ a keletlen lepénykenyerek nagy családjába tartozik, akárcsak az indiai chapati, az örmény lavash, a skót bannock, vagy a mexikói tortilla. Az európai népek többségénél a Húsvét szó a zsidó húsvét, a Pészah alatt fogyasztott kovásztalan kenyérre, a pászkára, más néven maceszra utal. A szó a görög nyelvű Biblia fordítással vált elterjedtté és az ortodox egyház szóhasználatában egyszerre jelöli a húsvétot és az eredeti zsidó jelentéséhez képest radikálisan újraértelmezett „elkerülést” a halálból az életbe,

(tovább…)

AZ UMAMI ÉS A FÜST – Miért szeretjük a hagymát és a füstös húst?

AZ UMAMI ÉS A FÜST – Miért szeretjük a hagymát és a füstös húst?

umami és füstUMAMI ÉS FÜST – Fordítják isteni íznek, mennyei íznek, ízletességnek, finomnak, a hús, a leves ízének és sok minden másnak is, ám, tanulás nélkül többnyire még azonosítani sem tudjuk, miközben éppen ez az íz teremti meg azt az egyensúlyt és harmóniát, amelyet aztán már valamennyien képesek leszünk felismerni és élvezni. A másfél millió évvel ezelőtt kezdődött főzéssel pedig már

(tovább…)