Szerző: Ambrus Lajos | 2022/01/25 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
BAKATOR – Képzeljünk el egy magyar költőt. Kufstein rossz emlékű falai között, amint a sztoikus Senecát olvassa. Előbb a Martinovics-pörben halálra ítélik, de csak várbörtönt kap. A bölcs és derűs latint fordítgatja. Közben a napfényes kert idillje hívja, régvolt érmelléki szüretek emlékei, ahol ő mint „bús Puttonos” szerepel. Versét mormolja: „Jó Puttonos! Hol a puttonod? / Hiszen szőlőt ké’k most hordanod, / Most az igazándi szüretnél / Bakatort ugyan csak ehetnél. / Jaj nincs putton; hát mit csinálunk? / Most a jó szürettől meg válunk.” Ó, ifjúság, szabadság és régi szüretek! „A szép bakatort ha látjátok / Azt a puttonosnak szánjátok.”
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2021/07/28 | Ambrus Lajos írásai
SZENENSÜLT FLEKKEN – Leginkább a zsennyei Kiss Sándor (1925-1999) szobrászművész kerti bűvészmutatványait csodáltam (a Kisküllő melletti Magyarsároson született, apámmal egy évben); mert expresszív, sok helyütt látható köztéri szobrászművészete mellett mintegy mellékállásban, a legnagyobb virtuóza volt a szénen sült (flekken) késztésének. Izzó parazsak fölött ördögi ügyességgel forgatta az illatos pecsenyehúsokat, és mindig csodás, porhanyós és kellőképpen szaftos szenensültet készített. Rostélyszerkezete maga is kézműves remek volt, amelyet maga készített; oldalán kis csatornával és gyűjtőkanállal,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2021/04/28 | Ambrus Lajos írásai, bor, Gasztronómia történet
BUCKAI KARCOS – Szegeden hívták így a homoki bort: buckai. Szigorú utalással a „terroir”-ra. De a ’buczkai karcos’ mellett tisztelték még buckai vinkónak, és láttam gunyorosan így írva is: ’Vins de l’Homok, de Boutzka’. És aztán így is: lőre, káposztalé, bokorugrós, bicskanyitogató, guggolós, kétemberes stb. Tömörkény István viszont többször és szépen ír róla; a buckai szóhasználata nála oly természetességgel íródik, akár a többi alapszava,
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2020/08/12 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet, Könyv
RÉGI ASSZONYOK – Deé Nagy Ildikó és László Lóránt új könyvében, Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna és szakácskönyve, találom az izgató és csábító mondatot: „Álmélkodásra invitáljuk a kedves olvasót, aki méltán csodálkozni fog azon, mi mindennel foglalkozott ez a 18. századi nagyasszony”. És lőn, minden stimmel – a nagyhírű kancellár és tudós könyvtáralapító Teleki Sámuel gróf (1739-1822) feleségéről, a mindössze negyvenhárom évet élt nagyszerű asszonyról, iktári Bethlen Zsuzsannáról (1754-1797) elmélyült élet- és pályarajz bontakozik ki. Aki méltó társa volt Erdély legjelentősebb könyvtára, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának – akinek a kortárs Benkő József szerint „a magyar és erdélyi történelemre nézve hatalmas adattára van, s könyvtára örök dicséretet
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/06/13 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
BORÁSZOK BORÁSZA és BARÁTJA – A díjat 2007-ben alapította Rókusfalvy Pál a Kárpát-medence borászai számára. Ez az elismerés alapvetően különbözik az összes eddigi borászoknak szóló díjtól, itt ugyanis nem szervezetek szavaznak vagy döntenek, hanem maguk a borászok választják ki maguk közül egy-egy szavazatukkal a legjobbat, a Borászok Borászát. Az emiatt kiemelkedő presztízzsel bíró elismerést a legtöbb szavazatot
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2020/06/02 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
SASHEGYI VÖRÖS – Krúdynál olvasni, ő meg Eötvös Károlytól veszi át, hogy a hegeliánus bölcsész és pápai tanár, a kiegyezés utáni Lónyay-kormány pénzügyminisztere, Kerkápoly Károly (1824-1891) termelte a legjobb bort Budán. S hogy Sashegyi vörösére különösen büszke volt, amelyet Kadarkából és Rácfekete, más néven Csóka szőlőből készített. Csakhogy Kerkápoly nem sahegyi, hanem gellérthegyi vöröset termelt. Kerkápolyt, a jogtudós filozófust és államférfiút kortársai az ország legokosabb emberének, a kor legnagyobb elméjének tartották. Móra Ferenc is többször megemlékezik róla, mint puritán kálvinista professzorról, aki a nemzetgazdaságtan nehéz tudományát tanította a
(tovább…)
HOZZÁSZÓLÁSOK