GASZTROEVOLÚCIÓ – a tibeti tsampa kenyér példáján

A GASZTRONÓMIAI EVOLÚCIÓ, vagy gasztroevolúció kifejezés ma már szerencsésen terjed, ami jó. Magyarországon, de tágabban nézve is, szükséges, hogy az evolúció fogalmát az evolúcióbiológia fogalmi rendszerével valamennyire analóg módon használjuk, még a gasztronómiában is. Erre ma még nincs példa, miközben ez a tudás, világkép,

(tovább…)

BBQ & GRILL RETRO – pácok, szószok, receptek

BBQ, Bar-B-Q, barbecue, barbeque, bar-b-que, barbie – bárhogy is nevezzék, rövidítsék, ugyanazt a szabad tűzön sütést jelenti első közelítésben, mint a grillezés, azonban a BBQ lassú, alacsonyabb hőmérsékletű sütést jelent, szemben a magasabb hőmérsékleten, gyorsabban végzett grillezéssel. Emiatt is többségünk a „magyarosabb” hangzású grillezést műveli, bár a gyakorlatban a választóvonal nem ennyire éles és a magyar nyelv még nem tesz különbséget a két sütési mód között.

(tovább…)

MUSTÁR RECEPTEK – a középkorból (13-15. század)

MUSTÁRT AKARSZ KÉSZÍTENI? Jó ötlet, s hogy segítsek, összegyűjtöttem az elmúlt évszázadok néhány érdekes mustár receptjét. A mustár készítés évezredes múltra nyúlik vissza. Eredete, ahogy mondani szokás, a messzi múlt homályába vész. A középkor ismert szakácskönyveiben mind találhatunk mustár recepteket is. Lássunk belőlük néhányat. Az első recept egy ismeretlen szerzőjű, 13. századi kéziratos andalúziai arab szakácskönyvből származik, melynek latin elnevezése „Manuscripto anonimo”.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Paget János (a legmagyarabb angol)

FÉRFIÚ – akiről Széchenyi István 1839-es naplójában azt jegyzi fel lelkes csatakiáltással: „Paget, ki most érkezett, elhozta nekem a könyvét benne a portrémmal!”. A jeles látogatóról leginkább azt tudjuk, hogy emlegetett könyvét, amelyet angol utazóként vagy másfél év itteni tartózkodás után írt meg, fő munkájaként tartjuk számon – korának messze legjobb angol nyelvű műve ként Magyarországról és Erdélyről (Hungary and Transylvania with remarks and their condition social political and economical, London 1839).

A megjelenéskor éppen harminckét éves angol úr, John Paget esquire (lovag) különleges sorsú és élettörténetű alak volt.

(tovább…)

OLIMPIAI BAJNOK LETT – mégsem tudott róla

A PÁRIZSI OLIMPIA idején, 1900-ban történt, hogy a Párizsban nem kisebb művészektől, mint Edgar Degas-tól és és Auguste Rodin-től művészetet tanuló 23 éves amerikai lány, Margaret Abbott, és az édesanyja, beneveztek egy golfversenyre. Az 1900-as Párizsi Olimpia olyannyira gyengén szervezett volt, hogy anya és lánya, akárcsak sokan mások, soha nem tudták meg, hogy az olimpián vettek részt. Csak jóval később, Margaret Abbott halála után, 1955-ben derült ki, hogy az a 9-lyukas golfverseny, amelyen 1900 nyarán részt vettek, s amelyet 47 ponttal Margaret nyert meg, valójában az olimpia hivatalos versenyszámai közé tartozott.

(tovább…)