OLIMPIA – drámai pillanatok (Dorando Pietri, 1908)

A LONDONI OLIMPIÁN, 1908-ban fordult elő az olimpiák történetének egyik legvadabb, s egyben legdrámaibb története, amiről ma is időről-időre megemlékeznek. Amikor az 1908-as londoni olimpiai játékokon az addig vezető kanadai Tom Longboat a nagy melegtől, s persze az addig megtett 20 mérföldnyi futástól, elájult, a vezetést egy dél-afrikai börtönőr, Charles Hefferon vette át. Az utolsó másfél mérföldnél, a biztos vezetés tudatában elfogadott egy pohár pezsgőt az egyik szurkolótól. Hefferon a pezsgő széndioxidjától rosszul lett.

(tovább…)

DAL A MÚLTBÓL – örök válságok dala (Illés)

A SÁRGA RÓZSA a szülők, nagyszülők generációjának szimbóluma. A dal pedig afféle himnusz volt. Vérmérséklettől függően sokféle értelmezéssel, de valamennyiben ott lapulhatott az ellenállás szolidan pikáns íze, az összekacsintás izgalma. Meglehet, semmi különös nincs a szövegben, mégis hatott. Nagyszerűsége abban is megmutatkozik, hogy a válság dala ma épp úgy lehet, mint volt évtizedekkel előtt, egy másfajta válságé. Persze lehet, hogy már megkopott, de próbáljuk ki. Kíváncsi vagyok.

(tovább…)

ELEONÓRA – Ambrus Lajos írása

POTT VEZÉRKARI ezredes, a szigorú és fegyelmezett katona Haynau dunai hadseregének hadtestparancsnoka. A zsigárd-peredi harcokban a Pott-dandárt vezeti – 1849. június 16-án az Asbóth Lajos-féle II. hadtest támadását visszaveri és Nagysándor és Knezic hadtesteinek tétlenkedése miatt ki is szorítja Zsigárdról. Pár nap múlva az újabb zsigárd-peredi csatában végül is meghátrálásra készteti a magyarokat, majd Felföld nyugati részét védi tőlük. Hamarosan Mária Terézia érdemrendet kap és a Trencsénbe vezénylik. Pott Gusztáv (Gustav von Pott) vezérkari ezredesnek, a nehéz 1849-es esztendő egyik borús, késő őszi  napján, ekkor már Világos és Arad után vagyunk, a

(tovább…)

NYEREG ALATT PUHÍTOTT HÚS – a metafora ereje

A NYEREG ALATT puhított hús, a barbárság szimbóluma oly’ mélyen a köztudatba ivódott már, hogy előítéleteivel együtt még ma is élő és elven. Az elmúlt időkben újra megtapasztaltam annak az igazságát, hogy egy társadalmat legszebben éppen a konyhaművészete jellemez. Ez a gondolat már a gasztronómia korai kezdeteitől jelen van. E tőről fakad, hogy a magukat civilizáltnak tartó népek, mások étkezési szokásait minden korban a barbárság illusztrálásaként írták le.

(tovább…)

A KÍVÁNCSISÁG ELŐNYE – a tiltás haszna

A MEGENGEDÉS és tiltás egységében a tiltás már a korai emberelődök óta végigkíséri az emberi faj evolúcióját. Biológiai objektumként az ember is, akárcsak a többi állat, a környezetében hozzáférhető élelmiszerek rendszerében éli le az életét. Ezt a rendszert a földrajzi, éghajlati, társadalmi meghatározottságon túl hosszú évmilliók óta az új iránti kíváncsiság (neophilia) és az újtól való félelem (neophobia) kettőssége alakítja.

(tovább…)

AZ ELSŐ TABU – Ne edd meg apádat!

A TILTÁST KIFEJEZŐ tabu szót James Cook (1728-1779) angol felfedező valamikor 1777 táján ismertette meg a nyugati világgal. Cook kapitány a polinéziai bennszülöttek között találkozott a kifejezéssel. A tongai nyelvjárásban „tapu”, fidzsi nyelven „tabu” szó jelentése „tiltott”, „nem megengedett”, azonban számos helyet találhatunk, ahol ez a jelentés kiegészül, és a dialektika remek példájaként a „szent” fogalma is ugyanezzel a szóval jelölődik.

(tovább…)