A GASZTRONÓMIAI EVOLÚCIÓ, vagy gasztroevolúció kifejezés ma már szerencsésen terjed, ami jó. Magyarországon, de tágabban nézve is, szükséges, hogy az evolúció fogalmát az evolúcióbiológia fogalmi rendszerével valamennyire analóg módon használjuk, még a gasztronómiában is. Erre ma még nincs példa, miközben ez a tudás, világkép,
A „HANYAS VAGY?” – mesterdarab. Az „1990 előtt születtek” az internetes irodalom egy közelmúltban született darabja. Nem ‘masterpiece’, de szellemes és bizonyára sokakat megérint. Ez a szimplán ‘piece’, akárcsak a hasonló többi, Szilágyi György humorista 1976. december 3-án a Kossuth rádióban először
BBQ, Bar-B-Q, barbecue, barbeque, bar-b-que, barbie – bárhogy is nevezzék, rövidítsék, ugyanazt a szabad tűzön sütést jelenti első közelítésben, mint a grillezés, azonban a BBQ lassú, alacsonyabb hőmérsékletű sütést jelent, szemben a magasabb hőmérsékleten, gyorsabban végzett grillezéssel. Emiatt is többségünk a „magyarosabb” hangzású grillezést műveli, bár a gyakorlatban a választóvonal nem ennyire éles és a magyar nyelv még nem tesz különbséget a két sütési mód között.
MUSTÁRT AKARSZ KÉSZÍTENI? Jó ötlet, s hogy segítsek, összegyűjtöttem az elmúlt évszázadok néhány érdekes mustár receptjét. A mustár készítés évezredes múltra nyúlik vissza. Eredete, ahogy mondani szokás, a messzi múlt homályába vész. A középkor ismert szakácskönyveiben mind találhatunk mustár recepteket is. Lássunk belőlük néhányat. Az első recept egy ismeretlen szerzőjű, 13. századi kéziratos andalúziai arab szakácskönyvből származik, melynek latin elnevezése „Manuscripto anonimo”.
FÉRFIÚ – akiről Széchenyi István 1839-es naplójában azt jegyzi fel lelkes csatakiáltással: „Paget, ki most érkezett, elhozta nekem a könyvét benne a portrémmal!”. A jeles látogatóról leginkább azt tudjuk, hogy emlegetett könyvét, amelyet angol utazóként vagy másfél év itteni tartózkodás után írt meg, fő munkájaként tartjuk számon – korának messze legjobb angol nyelvű műve ként Magyarországról és Erdélyről (Hungary and Transylvania with remarks and their condition social political and economical, London 1839).
A megjelenéskor éppen harminckét éves angol úr, John Paget esquire (lovag) különleges sorsú és élettörténetű alak volt.
A PÁRIZSI OLIMPIA idején, 1900-ban történt, hogy a Párizsban nem kisebb művészektől, mint Edgar Degas-tól és és Auguste Rodin-től művészetet tanuló 23 éves amerikai lány, Margaret Abbott, és az édesanyja, beneveztek egy golfversenyre. Az 1900-as Párizsi Olimpia olyannyira gyengén szervezett volt, hogy anya és lánya, akárcsak sokan mások, soha nem tudták meg, hogy az olimpián vettek részt. Csak jóval később, Margaret Abbott halála után, 1955-ben derült ki, hogy az a 9-lyukas golfverseny, amelyen 1900 nyarán részt vettek, s amelyet 47 ponttal Margaret nyert meg, valójában az olimpia hivatalos versenyszámai közé tartozott.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!