AZ EREDETI JÓKAI BABLEVES – Tatán és Pesten

AZ EREDETI JÓKAI BABLEVES – Tatán és Pesten

Jókai Mór és a Jókai bableves AZ EREDETI JÓKAI BABLEVES – Jókai Móric (Mór) 1825. február 18-án (e sorok megjelenése előtt 200 esztendővel született. Jókay Móricz néven anyakönyvezték, ám ma mégis Jókai Mór néven ismerjük. „Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi unszolására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezve, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg. Jókait ma már kevesen olvassák, ám a róla elnevezett bableves népszerűsége továbbra is töretlen. Ha valami, hát ez ékesen példázza a gasztronómia időtlen erejét.

(tovább…)

AZ ELSŐ SZEGEDI – paprikakereskedők Bécsben

AZ ELSŐ SZEGEDI – paprikakereskedők Bécsben

Szeged AZ ELSŐ SZEGEDI PAPRIKAKERESKEDŐK – „Bár a szegedi népben nem közönséges kalmárszellem él, – írta Bálint Sándor, 1939-ben – a kor meggyorsult kapitalista tempóját főképpen tőkével nem tudta követni. A paprikakereskedelemnek a kor szükségleteihez és szabadversenyes lehetőségeihez alkalmazott organizációját a kilencvenes évek táján itt is a zsidóság vállalta magára.”

(tovább…)

DUZMA – felfújt, Koch, puding (duzma), mely nem esik össze

DUZMA – felfújt, Koch, puding (duzma), mely nem esik össze

duzma (puding)DUZMA – Hallottad már ezt a kifejezést? Nem? A Czuczor Gergely – Fogarasi János szerkesztette, 1862-ben kiadott „A magyar nyelv szótára” 1. kötete szerint a duzma: „Tajték, hab, melyek felduzzadásból eredtek.”, vagy „Felfúvódás, mely gőgből vagy haragból ered.”. Az előbbiekből talán már kikövetkeztethető, hogy konyhai nyelv magyarításával, vajon melyik ételcsoportnál is kezdték a duzma szót használni.

(tovább…)

POZSONYI LUCSKOS KÁPOSZTA – zsemlegombóccal

POZSONYI LUCSKOS KÁPOSZTA – zsemlegombóccal

Pozsony 1941POZSONYI LUCSKOS KÁPOSZTA – a közelmúltban már írtam az erdélyi lucskos káposztáról. A témához számtalan régi lapot, forrást átnéztem, s a kutatásaim során bukkantam a szalonnás zsemlegombóccal készülő pozsonyi lucskos káposztának nevezett étel receptjére. Azért is fogalmaztam ilyen nyakatekerten, mert ezzel az elnevezéssel máshol nem találkoztam.

(tovább…)

LUCSKOS KÁPOSZTA – Ahogy nagyanyáink főzték!

LUCSKOS KÁPOSZTA – Ahogy nagyanyáink főzték!

erdélyi lucskos káposztaLUCSKOS KÁPOSZTA – A Magyar Nyelvészet 6. számában (1861) Lőrincz Károly a Háromszéki nyelvjárásról szóló értekezésében szerepel a lecskáposzta kifejezés: „lecskáposzta: lucskos káposzta, zagyván főtt káposzta”. Akinek a „lecs” idegenül hangzik, gondoljon csak a lecsó szavunkra, s mindjárt megvilágosodik. Ezúttal tehát, a lucskos, vagy zagyván főtt káposztáról lesz szó.

(tovább…)

KOLOZSVÁRI KENYÉR – finom, komlós, cőkös csoda

KOLOZSVÁRI KENYÉR – finom, komlós, cőkös csoda

Verthéjú erdélyi kenyér, fotó: Pataky Lehel ZsoltA KOLOZSVÁRI KENYÉR – Hallottál már a kolozsvári kenyérről? Feltehetőleg semmit, vagy sokkal kevesebbet, mint az úton-útfélen sütött pizzáról és más olasz sütőipari termékekről. Sok jó „olasz” pékünk van már, vállaltan magyart azonban hiába is keresünk. Nem divat! Pékjeinket – legyenek bármily’ újhullámosak is – a jelek szerint, mélységében nem igazán érdekli a gazdag magyar gasztronómiai hagyomány, tudás. A debreceni, vagy a miskolci (jól hallottad: a miskolci!) kenyér, vagy az alföldi magas

(tovább…)