Szerző: Csíki Sándor | 2021/07/30 | magyar konyha, nemzetközi konyha, Recept, Receptek
KENYÉRLÁNGOS, LANGALLÓ – A kenyérlángos „kenyértésztájú termék”. Ez így bonyolultan hangozhat, de ha a lángos, langalló, kenyérlepény szavakat is említjük, talán tisztul a kép. A néprajzi irodalom szerint: a „kenyér tésztájából, ill. annak teknő-kaparékából készített különféle sült tészta. Az egész népterületen általános a kaparék felhasználása kenyérlepénynek, valamint az, hogy az érett kenyértésztából valamennyit lángosnak szánnak. Ez utóbbit 30–35 cm átmérőjű, lapos kerek darabbá alakítva, a kemence fűtésének utolsó szakaszában, a parázzsal beterített kemencefenék megtisztított közepére fektetve sütik meg.”
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/10/08 | bor, Bor és étel párosítás, borász, Éttererm, magyar konyha, nemzetközi konyha
HOSSZÚHETÉNY – A közelmúltban Hosszúheténybe invitáltak. Vagyis, messzebbre, mint ahová egy ebéd kedvéért általában járunk. S, hogy hol is van Hosszúhetény? Pécs közelében, a Zengő lábánál, Budapesttől 200 kilométerre. Így aztán, az előbbiek miatt, s mert a település neve Hosszúhetény, az étteremé pedig Hosszú Tányér, én is hosszan gondolkodtam azon, hogy akarok-e 4 órát urazni az ebédért. Végül aztán, már csak a társaság kedvéért is, ráálltam és bizony nem bántam meg. Tetszett!
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/10/02 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha
HÚSFOGYASZTÁS – Hosszú időn át, gyakorlatilag mindent, aminek négy lába volt és nem volt asztal, megsütöttek, megfőztek, elfogyasztottak. A nagyméretű madarak, vadak, halak a társadalmi rangban magasan állók asztalára kerülhettek csak, ezzel is kifejezve és erősítve az uralkodó osztály felsőbbrendűségét. Hattyú, szarvas, őz, vagy viza csak királyi, főúri asztalokon fordulhatott elő. Ám a változás folyamatos volt. Az angol udvarban a Viktória királynő számára készített 1840-es karácsonyi menüben szerepelt utoljára sült hattyú, hogy aztán soha többé már ne jelenjen meg.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/01/19 | Gasztronómia történet, nemzetközi konyha, zsidó konyha
IZRAELI SERTÉSTENYÉSZTÉS – Amikor az izraeli sertéstenyésztéshez kezdtem el anyagot gyűjteni, folyamatosan a következő zsidó vicc bujkált a fejemben: Kohn betér a hentesüzletbe és határozottan rámutat egy nagydarab sertéscombra. „Azt a szép nagy halat kérem!”– mondja. „De Kohn, hiszen az egy sonka!” – szól a hentes megrökönyödötten. Mire Kohn, jelentőségteljesen a hentes szemébe nézve: „Kérdeztem én, hogy mi a hal neve?”
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/01/13 | Gasztronómia történet, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A HÚS – Mátyus István 1762-ben, Kolozsvárott megjelent Diaetetica című művében teszi fel a kérdést, hogy: „mikor csúszott bé a’ hús étel az Emberek közi?” Mátyus amellett érvel, hogy ez nem a Paradicsomban történhetett, hanem az özönvíz után, mert azt megelőzően, a Bibliában „sincs arról semmi emlékezet, hogy valaha valaki húst evett volna: maga Noé is mind tiszta, mind tisztátlan állatok közzül annyit eresztet ki a’ bárkából, a’ mennyit bé-vitt vólt; egyébként, vagy egyet meg-kellett vólna ennie azok közzül.”
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/01/03 | nemzetközi konyha, Recept, zsidó konyha
A MACESZ a keletlen lepénykenyerek nagy családjába tartozik, akárcsak az indiai chapati, az örmény lavash, a skót bannock, vagy a mexikói tortilla. Az európai népek többségénél a Húsvét szó a zsidó húsvét, a Pészah alatt fogyasztott kovásztalan kenyérre, a pászkára, más néven maceszra utal. A szó a görög nyelvű Biblia fordítással vált elterjedtté és az ortodox egyház szóhasználatában egyszerre jelöli a húsvétot és az eredeti zsidó jelentéséhez képest radikálisan újraértelmezett „elkerülést” a halálból az életbe,
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!