Szerző: Csíki Sándor | 2018/12/16 | magyar konyha, Recept
VÍZEN KULLOGÓ – „Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a gazdasszonyok a tészták készítését tartják legnehezebbnek, és arra legbüszkébbek, ha jó és díszes süteményt tudnak készíteni.” (Zilahy Ágnes, 1892) A kalács a kenyér úri rokonsága. A gazdag testvér. Említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a kacsát, libát, kisebb húsokat. Kezdetben még töltelék, „lélek” nélküli volt és a kenyér
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/11/18 | bor, borász, magyar konyha
EGÉSZ ÉVBEN BALATON – Turisztikai film készült a magyar tengerről, amellyel az „Egész évben Balaton” koncepcióját kívánják népszerűsíteni az alkotók. A tavalyi évben megközelítette az 5,8 milliót a balatoni régióban a vendégéjszakák száma, ami idén akár további két-számjegyű növekedést mutathat szakértők szerint.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/11/13 | Furcsa ételek, Gasztronómia történet, hagyomány, magyar konyha
DÖBRÖGI LIBABETYÁR – Az előző posztban az első, s mindjárt botrányba is fulladt libanap történetét elevenítettük fel. A végén, Radvánszki Attila még egy finom libaétel születésének és névadásának hiteles történetét is elmesélte. Az étel nevén ma is jót derültünk. Radvánszki Attila szóról-szóra a leírtak szerint mesélte el a messze földön híres „Döbrögi libabetyár” történetét. Olvassátok figyelemmel, mert az élő történelem szólal meg e sorok közül! 🙂
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/11/12 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Német konyha, nemzetközi konyha
AZ ELSŐ LIBANAP – A hazai libatartásban valódi áttörést a kukorica vetésterületének 18. század második felétől kezdődő terjedése jelentett. A kiviteli célú libahizlalás meghatározó területein, az Alföld középső és déli részein a hizlalás szeptembertől karácsonyig tartott és a legtöbb helyen éppen a kukoricatöréshez kötődött. A pecsenyelibát rövidebb ideig, a májas ludat akár négy-hat hétig is tömték sózott kukoricával. A háziasított lúd nagyüzemi termeltetése hazánkban,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/11/10 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept
HALAK, HALÉTELEK – A halételek készítése, akárcsak a pörkölt, gulyás főzése, a parasztság körében leginkább a férfiak feladata volt. Ahogy a mediterrán partvidékek halászai Dél-Franciaországban, úgy a tiszai, dunai, balatoni halászok is bográcsban, fával táplált szabad tűz felett főzték hallevesüket azokból a halakból, amelyeket a piacon eladni nem tudtak. A háló sokféle halat fogott, így aztán ők is sokféle halból
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/11/09 | magyar konyha, nemzetközi konyha
AZ ŐSZI VAD – A vadakat illetően leginkább Gundel Imre véleményével érhetünk egyet, aki szerint „az alapvető készítési, fűszerezési elvet követve, azok megfelelő adoptálásával bátran főzzön bármilyen ételt marha helyett szarvasból, borjú helyett őzből, csirke vagy kacsa helyett fácánból”. Ha így főzünk, az előzetesen már gondosan érlelt vadak fűszerei az erdei gombák, vargánya, rókagomba, ízletes tőkegomba, gyűrűs tuskógomba, a
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!