CSÍPŐS, EXTRA CSÍPŐS – Az európai fűszer használatra egészen a 17. századig a drága, keleti fűszerek, köztük a bors kiemelkedő fontossága a jellemző. A középkori hagyományokat követő túlzott fűszerezés az európai elit ízlésében elveszíti divatosságát. A szokatlan, vagy erős fűszerezés a provinciális elmaradottság, a civilizálatlanság kigúnyolt tünetéve vált. Ám, miközben a csípősség, fűszeresség az arisztokrácia köreiben kiment a divatból, a Kárpát-medence fűszer használatában tovább élnek a középkori hagyományok, és a csípős bors, gyömbér és sáfrány változatlanul a legalapvetőbb fűszerek, amelyekhez a 18. század
VÍZEN KULLOGÓ – „Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a gazdasszonyok a tészták készítését tartják legnehezebbnek, és arra legbüszkébbek, ha jó és díszes süteményt tudnak készíteni.” (Zilahy Ágnes, 1892) A kalács a kenyér úri rokonsága. A gazdag testvér. Említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a kacsát, libát, kisebb húsokat. Kezdetben még töltelék, „lélek” nélküli volt és a kenyér
EGÉSZ ÉVBEN BALATON – Turisztikai film készült a magyar tengerről, amellyel az „Egész évben Balaton” koncepcióját kívánják népszerűsíteni az alkotók. A tavalyi évben megközelítette az 5,8 milliót a balatoni régióban a vendégéjszakák száma, ami idén akár további két-számjegyű növekedést mutathat szakértők szerint.
DÖBRÖGI LIBABETYÁR – Az előző posztban az első, s mindjárt botrányba is fulladt libanap történetét elevenítettük fel. A végén, Radvánszki Attila még egy finom libaétel születésének és névadásának hiteles történetét is elmesélte. Az étel nevén ma is jót derültünk. Radvánszki Attila szóról-szóra a leírtak szerint mesélte el a messze földön híres „Döbrögi libabetyár” történetét. Olvassátok figyelemmel, mert az élő történelem szólal meg e sorok közül! 🙂
AZ ELSŐ LIBANAP – A hazai libatartásban valódi áttörést a kukorica vetésterületének 18. század második felétől kezdődő terjedése jelentett. A kiviteli célú libahizlalás meghatározó területein, az Alföld középső és déli részein a hizlalás szeptembertől karácsonyig tartott és a legtöbb helyen éppen a kukoricatöréshez kötődött. A pecsenyelibát rövidebb ideig, a májas ludat akár négy-hat hétig is tömték sózott kukoricával. A háziasított lúd nagyüzemi termeltetése hazánkban,
Receptjeim, fotóim, és egyéb írásaim kizárólag írásos beleegyezésem után, a szerző és a forrás egyértelmű megjelölése mellett közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol az egész írás nem kerül közlésre, csak annak első sorai, majd a folytatásért a blogomra kattint az olvasó. Írásaimból idézetek formájában szövegrészek átvétele csak szerző és forrásmegjelölés mellett engedélyezett.
CSÍPŐS, EXTRA CSÍPŐS – Az európai fűszer használatra egészen a 17. századig a drága, keleti fűszerek, köztük a bors kiemelkedő fontossága a jellemző. A középkori hagyományokat követő túlzott fűszerezés az európai elit ízlésében elveszíti divatosságát. A szokatlan, vagy erős fűszerezés a provinciális elmaradottság, a civilizálatlanság kigúnyolt tünetéve vált. Ám, miközben a csípősség, fűszeresség az arisztokrácia köreiben kiment a divatból, a Kárpát-medence fűszer használatában tovább élnek a középkori hagyományok, és a csípős bors, gyömbér és sáfrány változatlanul a legalapvetőbb fűszerek, amelyekhez a 18. század
VÍZEN KULLOGÓ
EGÉSZ ÉVBEN BALATON
DÖBRÖGI LIBABETYÁR
AZ ELSŐ LIBANAP
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!