A HALÁSZBÁSTYA ÉTTEREM kivételes helyen áll – hol másutt, persze, mint éppen a Halászbástyán. Ez a felvezető kijelentés ugyan meglehetősen banálisnak tűnhet, azonban mégsem az, különösen, ha helyszín adta kihívásokat is figyelembe vesszük. Ezen a helyen ugyanis jóval több egymással szembeforduló kívánsággal és elvárással kell tudni megbirkózni, mint a város legtöbb helyén.
A VIATOR APÁTSÁGI Étterem kóstolója az idei év emlékezetes élménye marad. Történt, hogy meghívást kaptam, így aztán Pannonhalmára autóztam, hogy megkóstoljam az őszi-téli étlap ételeit. Tetszettek, s bár a facebook-on közzé is tettem az ételek fotóit, mostanáig nem írtam a blogon erről az eseményről, pedig már igen erősen várták, s pedig igen erősen meg is érdemli. Tapasztalhatjuk, hogy a vidéki éttermi kínálatban sajnálatosan kevés az olyan hely, mint éppen a Viator. Talán, ha fél tucat eszembe jutna, szerte az országból, ami egyben azt
A PALACSINTA mindenki kedvence. Édesen, sósan, vékonyan, vastagon, hajtogatva, tekerve, cukrozva, leöntve, kelesztve és nem, sokféleképpen, de világszerte működik. A lisztből, tojásból, tejjel készített, vékony francia „crépe” világszerte elterjedt. Édes és sós/savanyú töltelékkel egyaránt készülhet. A német „Pfannekuchen” „laskára vágva” sokfelé kerül levesbetétként az asztalra, s lesz belőle „Tagessuppe„. A Ferenc József császárt megidéző császármorzsa (Kaiserschmarrn) a Pfannekuchen vastagabban sütött változata felvágva,
A MICHELLER CSÁRDA olyan furcsa, szürreális jelenség, amit gondolati skatulyáim egyikébe sem tudok megnyugtatóan precíz címkével elhelyezni. A Micheller Csárda Szilsárkány forgalmas főútja mellett áll. Előtte, az utcán, díszletként is kihelyezett kolbászok, bográcsban melegedő halászlé és savanyúságos üvegek. Az ajtó előtt fekete sörtéjű vietnami törpe sertés. Be akar jönni, de a tulaj (most?) nem engedi.
A KIEGYEZÉS 145. ÉVFORDULÓJA tiszteletére új osztrák-magyar étlap született a Hotel InterContinentalban. Az étlap összeállításában, a kiegyezés szellemének felidézésében ki más is lehetett volna emblematikusabb személy, mint Andrássy János Mihály. Az ő kezdeményezésére született meg az az esemény, melyet a Hotel honlapja
PAPRIKA, VAGY CHILI? Szilárd (és téves) meggyőződésünkben, hogy nagyobb paprikafogyasztó nép az univerzumban sem akad, mint a magyar, ritkán jut eszünkbe ezt a nézetünket alaposabb szemügyre venni, s konyhánk jellemző fűszerének rokonságával is foglalkozni. A magyar nyelvben paprikaként ismert fűszernövény a burgonyafélék családjába, a Capsicum nemzetségébe tartozik. A nemzetségnek legalább 30 faja ismert ám ebből többnyire alig több mint öt fajt termesztenek szerte a világon.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!