ÓH JAJ, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban istenüknek választják az ördögöt, akit álarcos mulatsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek megvetvén Krisztust.” – írta dörgedelmes szavait boldoggá avatott Temesvári Pelbárt a 15. században, Pomerium de Tempore című művében.
EGY FŰSZER, NEM FŰSZER, pláne nem „fűszerezés”. Két fűszer sem sok fűszer, ám mégiscsak az első lépés a fűszerezés felé. Három fűszer? Igen, az már fűszerezés! Három fűszerező komponens már kiegyensúlyottságot és biztonságot kelt. Stabil, akár egy háromlábú szék, vagy egy piramis. Emiatt sem véletlen, hogy a hármas szám szerte a világban kisebb-nagyobb mértékben a mágia, a spirituális világ része is lesz, mint a Három királyok, három grácia, három testvér, három testőr, az atya-fiú-szentlélek szentháromsága.
GASZTRONÓMIAI TRENDEK – Magyar konyha címmel immár ötödik esztendeje, hogy minden év januárjának első napjaiban megjelenik a FOOD&WINE az évre szóló trend-előrejelzése. Ezeknek az írásoknak a nemzetközi alapját, leginkább az amerikai National Restaurant Association (NRA) aktuális felmérése adja. 2012 végén az American Culinary Federation (ACF) 1834 séfje nyilatkozott ismét a szokásos év végi körkérdésre válaszolva arról, hogy mit tart 2013 legfontosabb trendjeinek.
A SPÍLER német eredetű szó, eredeti jelentése „játékos”, de a szlengben a Spíler nem más, mint a „nagymenő”. Emlegetett Spíler a Guzsdu udvarban nyílt meg. Amerikanizáltan nagyvárosi, kozmopolitán módon magyar, 2.0 romkocsma, a 90′-es évek elszórt előzményeinek szerves folytatása. Mint Zsidai Roy a Dining Guide-nak példamutató alapossággal és nagyszerűen megkomponált marketing tudatossággal elővezette: „A Spíler olyan, mint fülig Jimmy, csak jobb a helyesírása. Egy legenda, egy kicsit csibész, de nagyon kedves figura, csak nem szabad felidegesíteni.„
A HALÁSZBÁSTYA ÉTTEREM kivételes helyen áll – hol másutt, persze, mint éppen a Halászbástyán. Ez a felvezető kijelentés ugyan meglehetősen banálisnak tűnhet, azonban mégsem az, különösen, ha helyszín adta kihívásokat is figyelembe vesszük. Ezen a helyen ugyanis jóval több egymással szembeforduló kívánsággal és elvárással kell tudni megbirkózni, mint a város legtöbb helyén.
A VIATOR APÁTSÁGI Étterem kóstolója az idei év emlékezetes élménye marad. Történt, hogy meghívást kaptam, így aztán Pannonhalmára autóztam, hogy megkóstoljam az őszi-téli étlap ételeit. Tetszettek, s bár a facebook-on közzé is tettem az ételek fotóit, mostanáig nem írtam a blogon erről az eseményről, pedig már igen erősen várták, s pedig igen erősen meg is érdemli. Tapasztalhatjuk, hogy a vidéki éttermi kínálatban sajnálatosan kevés az olyan hely, mint éppen a Viator. Talán, ha fél tucat eszembe jutna, szerte az országból, ami egyben azt
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!