BOCUSE d’OR (Lyon, 2013) – Széll Tamás chef és Garai Ádám commis a Bocuse d’Or döntőjében, 24 ország kiváló versenyzői közül a 10. helyezett lett. Széll Tamás, az egy Michelin-csillagos Onyx Étterem (Budapest) sous-chef-je nagyszerűen versenyzett és elismerést szerzett a hazai fine dining élvonalnak, összességében pedig a magyar szakácstársadalomnak.
BOCUSE d’OR – A nagyvilágból mindösszesen 24 ország lesz 2013. január 29-30-án Lyonban, a Bocuse d’Or szakácsverseny döntőjén. A huszonnégyből 12 ország versenyzője, köztük Széll Tamás, érkezik Európából, 4 Ázsiából, 3 Amerikából. A döntőben lesz még még 3 ország azok közül, akik szervezési okokból kontinens viadalon nem vehettek részt, plusz 2 másik olyan ország, akit a rendezők
BUDAPESTI KONYHA, BUDAPESTI konyha, mondogatom, s közben ízlelgetem is a szavakat, de nem igazán vagyok velük elégedett. Valahogy, nagyon sután hangzanak, meg aztán, nem is szoktunk az olyan úri huncutságokhoz, mint „budapesti konyha”, sogenannte „Budapester Küche”. Nem hangzik jól, miközben mennyivel is jobban hangzik az, hogy „Wiener Küche”, sőt fele résznyi franciasággal, „wiener cuisine”, vagyis bécsi konyha. Igen, derülök fel, ennek már akad íze, zamata, varázsa.
VÁMOS ATTILA a lapos, napszítta Alföldről, Orosházáról keveredett a hegyes-dombos Egri Borvidékre, ott is a korábban inkább csak fekete cseresznyéjéről ismert Szomolyára. Teltek a hajdani évek, hogy aztán Szomolya már a cseresznyéjéről is csak keveseknek maradjon híres, borától meg aligha. Mégis változott a világ, mint mindig, és Szomolya az újra felfedezett fekete cseresznye mellett, ma már a borról is szól, s még valami másról is. Erősen sejthetjük, hogy ott, a Bükkalján, Szomolyán „válámi ván”…
ÓH JAJ, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban istenüknek választják az ördögöt, akit álarcos mulatsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek megvetvén Krisztust.” – írta dörgedelmes szavait boldoggá avatott Temesvári Pelbárt a 15. században, Pomerium de Tempore című művében.
EGY FŰSZER, NEM FŰSZER, pláne nem „fűszerezés”. Két fűszer sem sok fűszer, ám mégiscsak az első lépés a fűszerezés felé. Három fűszer? Igen, az már fűszerezés! Három fűszerező komponens már kiegyensúlyottságot és biztonságot kelt. Stabil, akár egy háromlábú szék, vagy egy piramis. Emiatt sem véletlen, hogy a hármas szám szerte a világban kisebb-nagyobb mértékben a mágia, a spirituális világ része is lesz, mint a Három királyok, három grácia, három testvér, három testőr, az atya-fiú-szentlélek szentháromsága.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!