AZ EREDETI JÓKAI BABLEVES – Tatán és Pesten

AZ EREDETI JÓKAI BABLEVES – Tatán és Pesten

Jókai Mór és a Jókai bableves AZ EREDETI JÓKAI BABLEVES – Jókai Móric (Mór) 1825. február 18-án (e sorok megjelenése előtt 200 esztendővel született. Jókay Móricz néven anyakönyvezték, ám ma mégis Jókai Mór néven ismerjük. „Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi unszolására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezve, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg. Jókait ma már kevesen olvassák, ám a róla elnevezett bableves népszerűsége továbbra is töretlen. Ha valami, hát ez ékesen példázza a gasztronómia időtlen erejét.

(tovább…)

BRASSÓI APRÓPECSENYE – Mi az igazság?

BRASSÓI APRÓPECSENYE – Mi az igazság?

Brassó városaBRASSÓI APRÓPECSENYE – „Olyan fenséges étket kaptam és olyan rég tapasztalt nagy adagban, hogy szóhoz se juthattam. Ízletes volt a hús, igazán mennyei eledel. Na, és a zsírban sült petrezselymes krumpli! Legszívesebben percekig forgattam volna a számban, hogy még ne kelljen lenyelni. Egy hete történt az eset. Akkor el is határoztam, ha Siófokon járok, csak az Utasellátóban ebédelek. Mert vicc nélkül mondom:

(tovább…)

AZ ELSŐ SZEGEDI – paprikakereskedők Bécsben

AZ ELSŐ SZEGEDI – paprikakereskedők Bécsben

Szeged AZ ELSŐ SZEGEDI PAPRIKAKERESKEDŐK – „Bár a szegedi népben nem közönséges kalmárszellem él, – írta Bálint Sándor, 1939-ben – a kor meggyorsult kapitalista tempóját főképpen tőkével nem tudta követni. A paprikakereskedelemnek a kor szükségleteihez és szabadversenyes lehetőségeihez alkalmazott organizációját a kilencvenes évek táján itt is a zsidóság vállalta magára.”

(tovább…)

GOULASH-AVENUE – New York magyar éttermei a századfordulón

GOULASH-AVENUE – New York magyar éttermei a századfordulón

NEW YORK MAGYAR ÉTTERMEI – „New-York város délkeleti részében a Second avenue és Houston-street táján vetette meg alapját a magyar kolónia. Az avenue mentén sorakoznak kávéházaik: egy-egy darabja a régi hazának. A kilencedik utca sarkán emelkedik a Café Boulevard. Ez a gyülhelye a kolónia «elitjének.» […] Azok a szerencsétlenek, kiket a nyomor nehéz keze összegörnyesztett, azok ide nem lépnek.

(tovább…)

PORT de BUDAPEST – príma Duna-parti bárétterem

PORT de BUDAPEST – príma Duna-parti bárétterem

Port de BudapestPORT DE BUDAPEST – 2024. április közepén nyitott meg Budapest legújabb bárétterme, ahol a dunai hajók szomszédságában, a város lenyűgöző panorámájával körbe véve várhatják a vendégek a naplementét – miközben a koktélbár és a bárkonyha választékát kóstolgatják a teraszokon. Az Erzsébet híd és a Szabadság híd között félúton, a Belgrád rakpart alsó részén található a Port de Budapest, közvetlenül a Nemzetközi Hajóállomás mellett.

(tovább…)

GUNDEL MÓDRA – a Gundel saláta és más ételek

GUNDEL MÓDRA – a Gundel saláta és más ételek

Gundel KárolyGUNDEL MÓDRA – A Gundel nevet számtalan étel viseli. Az öntudatosság, a büszkeség és a brand-építés, egyaránt az oka ennek. Csemer Géza (Habiszti. Cigányok élete – étele,1994) szerint a „Gundel nevet viseli: Kovacsics Mátyás „Tojáska Gundel Károly módra”, Rákóczi János „Kecsege Gundel módra” és Konrád András „Sajtos túrósduzma Gundel módra” nevű étele, valamint a „Kocsonyázott ponty á la Gundel„, a „Borjúgerinc Gundel módra”, a „Párolt vesepecsenye Gundel módra”, a „Szent Gellért tál Hullámfürdő módon”,

(tovább…)