Szerző: Csíki Sándor | 2026/02/24 | magyar konyha, zsidó konyha
HÚSLEVES ÉS RÁNTOTT HÚS – „Gyerekkoromban rendes négy tál étel volt nálunk a vasárnapi ebéd. Például: húsleves, finomra metélt tésztával, vagy tüdőstáskával, főtt marhahús gombamártással és pirított krumplival, valamint ecetes uborkával. A harmadik tál étel hetenként változott, valamilyen pecsenye salátával és befőttel, vagy pedig saját eltevésű és általam eltaposott hordós káposztából származó töltött káposzta, amelyhez mellékletül hirtelen sült karbonádli szeletek sorakoztak szép rózsaszínűen. Végezetül negyedik tálnak következett a sült tészta…” (Kincses Kalendárium, 1965)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2026/02/18 | Német konyha, magyar konyha, Osztrák konyha
PAPRIKÁS KRUMPLI – „Az új társadalmi színművek első vagy második felvonásában elkerülhetetlenül megjelenik a mama, aki sopánkodva néz körül állástalan mérnök fián, rossz útra tévelyedő fiatal lányán, szenvedő férjén és távozóban e lehangoló légkörből, hangosan felsóhajt: megyek, paprikás krumplit főzök vacsorára. […] Az állástalan mérnök, a tönkrement apa, a reménytelen fiatal lány, a dolgozó nő, a piacpénz nélkül gazdálkodó mama, egyszóval a társadalom valamennyi hajótöröttje paprikás krumplit eszik. Legalábbis a színdarabok szerint s így a paprikás krumplit a korjelenségek közé kell soroznunk.” (Kassai Ujság, 1936)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2025/11/28 | mártások, Francia konyha, magyar konyha
SZÓSZOK, MÁRTÁSOK – A mártások (szószok), lényegük szerint olyan sűrített folyadékok, amelyek a következő négy alapkritériumot teljesítik: nedvességet adnak a gyakran száraz fogásoknak; ízesítenek és lezárják az étel fűszerezését; gazdagítják az ételt és a tálalás esztétikájának növelésével fokozzák az étkezés élményét.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2025/11/27 | Alapanyag, Alapanyagok, levesek, magyar konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
„SOSE NYOMJÁ’ FULL KRETÉNT!” – A 8 Órai Ujság, 1929-ben kelt színházkritikájában a leveskocka is megjelenik: „Az amerikanizált Berlin amerikai ízű színdarabjai közül való a szezon egyik első premierje, Julius Berstl „hosszú” című darabja, – mert a hosszú címek most divatosak, – „Scribby levesei a legjobbak”. A főszereplő ebben a komédiában részben a leveskockák, részben Curt Bois, a berliniek kedvenc színésze. Az utóbbinak nagy sikere van, a leveskockáknak kevésbé.”
Az idő kezdete előtt csak a Kocka létezett. Világokat teremtett és életet lehelt beléjük – így mesélik az Alakváltók (Transformers). Ahogy a Kocka, az „Örök Szikra”, úgy a bolygó leveskockái sem csak afféle kockának nevezett rafinált téglatestek.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2025/05/15 | magyar konyha
UNICUM HÁZ – 20 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az Unicum Ház, amely a Zwack család történetén és az Unicum legendáján kalauzolja végig az érdeklődőket. A IX. kerület szívében elhelyezkedő múzeum nemcsak a gyártás örökségét és a gyógynövénylikőr titkait őrzi: egyedülálló élményt, magával ragadó időutazást kínál a látogatóknak. Egy kalandokkal és kihívásokkal teli, nagyívű (tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2025/02/17 | Gasztronómia történet, hagyomány, levesek, magyar konyha, Recept, Receptek, Regionális konyha
AZ EREDETI JÓKAI BABLEVES – Jókai Móric (Mór) 1825. február 18-án (e sorok megjelenése előtt 200 esztendővel született. Jókay Móricz néven anyakönyvezték, ám ma mégis Jókai Mór néven ismerjük. „Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi unszolására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezve, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg. Jókait ma már kevesen olvassák, ám a róla elnevezett bableves népszerűsége továbbra is töretlen. Ha valami, hát ez ékesen példázza a gasztronómia időtlen erejét.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!