SZÓSZOK, MÁRTÁSOK – A mártások (szószok), lényegük szerint olyan sűrített folyadékok, amelyek a következő négy alapkritériumot teljesítik: nedvességet adnak a gyakran száraz fogásoknak; ízesítenek és lezárják az étel fűszerezését; gazdagítják az ételt és a tálalás esztétikájának növelésével fokozzák az étkezés élményét.
„SOSE NYOMJÁ’ FULL KRETÉNT!” – A 8 Órai Ujság, 1929-ben kelt színházkritikájában a leveskocka is megjelenik: „Az amerikanizált Berlin amerikai ízű színdarabjai közül való a szezon egyik első premierje, Julius Berstl „hosszú” című darabja, – mert a hosszú címek most divatosak, – „Scribby levesei a legjobbak”. A főszereplő ebben a komédiában részben a leveskockák, részben Curt Bois, a berliniek kedvenc színésze. Az utóbbinak nagy sikere van, a leveskockáknak kevésbé.”
Az idő kezdete előtt csak a Kocka létezett. Világokat teremtett és életet lehelt beléjük – így mesélik az Alakváltók (Transformers). Ahogy a Kocka, az „Örök Szikra”, úgy a bolygó leveskockái sem csak afféle kockának nevezett rafinált téglatestek.
UNICUM HÁZ – 20 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az Unicum Ház, amely a Zwack család történetén és az Unicum legendáján kalauzolja végig az érdeklődőket. A IX. kerület szívében elhelyezkedő múzeum nemcsak a gyártás örökségét és a gyógynövénylikőr titkait őrzi: egyedülálló élményt, magával ragadó időutazást kínál a látogatóknak. Egy kalandokkal és kihívásokkal teli, nagyívű (tovább…)
AZ EREDETI JÓKAI BABLEVES – Jókai Móric (Mór) 1825. február 18-án (e sorok megjelenése előtt 200 esztendővel született. Jókay Móricz néven anyakönyvezték, ám ma mégis Jókai Mór néven ismerjük. „Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi unszolására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezve, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg. Jókait ma már kevesen olvassák, ám a róla elnevezett bableves népszerűsége továbbra is töretlen. Ha valami, hát ez ékesen példázza a gasztronómia időtlen erejét.
BRASSÓI APRÓPECSENYE – „Olyan fenséges étket kaptam és olyan rég tapasztalt nagy adagban, hogy szóhoz se juthattam. Ízletes volt a hús, igazán mennyei eledel. Na, és a zsírban sült petrezselymes krumpli! Legszívesebben percekig forgattam volna a számban, hogy még ne kelljen lenyelni. Egy hete történt az eset. Akkor el is határoztam, ha Siófokon járok, csak az Utasellátóban ebédelek. Mert vicc nélkül mondom:
AZ ELSŐ SZEGEDI PAPRIKAKERESKEDŐK – „Bár a szegedi népben nem közönséges kalmárszellem él, – írta Bálint Sándor, 1939-ben – a kor meggyorsult kapitalista tempóját főképpen tőkével nem tudta követni. A paprikakereskedelemnek a kor szükségleteihez és szabadversenyes lehetőségeihez alkalmazott organizációját a kilencvenes évek táján itt is a zsidóság vállalta magára.”
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!