A MAGYAROK ÉS A HALAK – A sózott, szárított, füstölt halakat, készüljenek azok az évezredek óta kedvelt, fehér húsú északi tőkehalakból, vagy a szárazföld édesvízi halaiból, a honi szakácsművészet nem sokra becsülte. A magát magyar születésűnek mondó Marx Rumpolt, 1581-ben megjelent, „Ein new kochbuch” című szakácskönyvében egy tucat szárított halból (Stockfish) készült ételt sorol fel, ám szerinte, a friss halat kedvelő magyarok, ezt csak
HUSZÁRROSTÉLYOS – Régi kedves ismerősöm, az Öreg, nekem is elküldte a huszárrostélyos történetéről szóló írását. S, hogy mi is ez a közszlengben csak huszárrostélyosként emlegetett étel? A huszárrostélyos szűkebb értelemben a zsírban aranybarnára sütött, fokhagymás pirított kenyér. Egyesek szerint a huszárrostélyos, vagy huszárpecsenye a zsíroskenyér megnevezése, még mások
VADON ÉLŐ, EHETŐ NÖVÉNYEK – Ellenségeik ellen, a növények számos védelmi rendszert fejlesztettek ki, így aztán, a környezetünkben többnyire kellemetlen ízű, mérgező, növényekkel találkozhatunk, amelyeket jobb elkerülni. Emellett azonban, tucatszámra akadnak olyan vadon élő növények, gyomnövények, is, amelyeket bátran fogyaszthatunk.
KOVÁSZOS UBORKA – A savanyúságok, így a kovászos uborka, döntő szerepet játszottak abban is, hogy Kolumbusz 1492-ben végül sikeresen elérte az újvilág partjait. Kolumbusz idejében ugyanis számos transzóceáni út hiúsult meg a C-vitamin hiánya miatt kitört skorbuttól. Kolumbusz expedícióján azonban az emberek végül megmenekültek a skorbuttól, mivel a Kolumbusszal egyazon kereskedőházba 1490-ben belépett hajó ellátmányozó, bizonyos Amerigo
BALATONI NYÁR – „Egész Európának legkedvesebb, legalkalmasabb pihenőhelye a Balaton s hogy valóban az is legyen, s itt mindenki jól érezze magát, abban mindnyájunknak közre is kell működnünk, mert óriási nemzetgazdasági jelentősége van annak, hogy a magyar ember itthon nyaraljon, a külföldiek pedig minél nagyobb számban, minél hosszabb időre keressék fel a Balatont.” – írta Cholnoky Jenő, Balaton című műben, 1936-ban.
AZ ORSZÁG ÍZEI – A vasúti restikben a korán reggel induló vonatok miatt már hajnalban kezdődött az élet. Talpon volt a szakácsné, hogy zónapörkölttel, gulyással, savanyú tüdővel szolgáljon a vendégeknek. A savanyú tüdő gombóccal, pecsenyezsírral leöntve, fél citrom mellékelésével felszolgálva csak hajnali vendéglőben lehet jó, amikor tudvalevőleg más íze van minden ételnek, mint napközben, fejtegette
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!