Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/17 | Gasztronómia történet, kína konyha, Népszerű tudomány
MSG, CRS, L-GLUTAMÁT – 1968. április 4-én hazánk felszabadulásának 23. évfordulóját ünnepelte az ország. A délelőtti felvonulásokon jólesően elfáradt dolgozók este már a tévé előtt gyűltek újra össze, hogy a Zsurzs Éva rendezte első színes magyar tévéfilm, ’A koppányi aga testamentuma’ című darab premierjét élvezhessék – fekete-fehérben. Eközben, a nyugatot Martin Luther King fekete polgárjogi aktivista meggyilkolásának híre sokkolta. Ám az aznapi események sora ezzel még nem ért véget, mert egy új, a nyugati civilizációt mindmáig félelemben tartó betegség is ezen a napon született.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/06 | Gasztronómia történet, magyar konyha
GASZTROFORRADALOM: A közepébe vágva, kezdjük talán ott, hogy mindaz, amit gasztroforradalomnak nevezünk, aligha több, mint palotaforradalom. Mindez annak ellenére is így van, hogy az elmúlt években alig akadt a témában magát valamennyire is komolyan vevő újságíró, aki az éttermi és séf élvonalról szólva ne írta volna, le a „forradalom” szót. Én azonban, már a kezdetektől úgy vélem, hogy a nyilvánvaló eredmények ellenére, a hazai változásokra sokkal inkább illik a palotaforradalom, mint a forradalom meghatározás.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/03 | Gasztronómia történet
SAVANYÚVIZEK – A székely Mátyus István szerint, „ha megkóstoljuk tsipős ize van, majd mint a` savanyutska bornak: a` honnan köznévvel Savanyu vagy Bor vizeknek is neveztetnek, sőt az erősebb bor vizekről, a kik azt először bőven iszszák, mintegy meg részegedni-is láttatnak.” (Diaetetika, 1766)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/01 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha
HÚSOK FŰSZEREZÉSE – A hazai húsfogyasztás nagy részét a sertés- és baromfihús teszi ki, miközben az egy főre jutó évi marhahúsfogyasztás még a három kilogrammot sem éri el. Az elmúlt ezer esztendő során azonban, ez többnyire fordítva volt, és a sertés és baromfi fordult elő hasonlóan csekély arányban, mint manapság a marha. A hús fontos szerepet töltött be, és a főúri udvarok ételválasztékában is leginkább gazdagon fűszerezett húsok fordultak elő. A paprika előtti korok húsfogyasztását,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/04/25 | Gasztronómia történet, magyar konyha
PESTI KONYHA és PESTI VIGADÓ – A világ konyháit vizsgálva, sajátos összetételen akadhat meg a szemünk. Ez az összetétel, a Bécsi Konyha (Wiener Küche). A Wiener Küche (Bécsi Konyha) kifejezés egészen egyedülálló. Bécs ugyanis a világ egyetlen fővárosa, amely névadója lett egy konyhának, miközben az osztrák konyha is élő fogalom maradt. A történet azonban nem ma kezdődött. A “Wiener Küche” már a 18. század végén megjelent, bár kezdetben lényegében még csak a bécsi osztrák konyhát jelentette. A “Wiener Küche” fogalma tehát, már bő két évszázada forgalomba került.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/04/11 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet
ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ – Az erdélyi kopasznyakú az európai tyúkfajták közt mindmáig idegenszerű jelenség. Kopasz nyaka a szemlélőben nem a legkellemesebb hatást kelti – szélesebb körű elterjedését és ismertségének hiányát éppen kedvezőtlen esztétikai megjelenésével magyarázták. Pedig ez a kopasznyakú egészen kiváló tulajdonságokkal és gazdasági értékekkel rendelkező „repdeső állat”. Először is bőven és télen is tojó, a betegségekkel szemben ellenálló, ugyanakkor könnyen hizlalható, jól költő és jól nevelő, a nyári hónapokban kevés takarmányt igénylő, jól kereső, edzett, fürge, szilaj állat, amelynek csirkéi sem kényesek és gyorsan fejlődnek – elsőrangú haszontyúk.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!