KARÁCSONYI ÍZTÉRKÉP – „Vízen kullogó” (Jászkunság)
VÍZEN KULLOGÓ – „Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a gazdasszonyok a tészták készítését tartják legnehezebbnek, és arra legbüszkébbek, ha jó és díszes süteményt tudnak készíteni.” (Zilahy Ágnes, 1892) A kalács a kenyér úri rokonsága. A gazdag testvér. Említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a kacsát, libát, kisebb húsokat. Kezdetben még töltelék, „lélek” nélküli volt és a kenyér
EGÉSZ ÉVBEN BALATON – turisztikai film készült a Balatonról
EGÉSZ ÉVBEN BALATON – Turisztikai film készült a magyar tengerről, amellyel az „Egész évben Balaton” koncepcióját kívánják népszerűsíteni az alkotók. A tavalyi évben megközelítette az 5,8 milliót a balatoni régióban a vendégéjszakák száma, ami idén akár további két-számjegyű növekedést mutathat szakértők szerint.
DÖBRÖGI LIBABETYÁR – egy finom étel születése és névadója
DÖBRÖGI LIBABETYÁR – Az előző posztban az első, s mindjárt botrányba is fulladt libanap történetét elevenítettük fel. A végén, Radvánszki Attila még egy finom libaétel születésének és névadásának hiteles történetét is elmesélte. Az étel nevén ma is jót derültünk. Radvánszki Attila szóról-szóra a leírtak szerint mesélte el a messze földön híres „Döbrögi libabetyár” történetét. Olvassátok figyelemmel, mert az élő történelem szólal meg e sorok közül! 🙂
LIBANAPOK – a botrányba fulladt első libanap története
AZ ELSŐ LIBANAP – A hazai libatartásban valódi áttörést a kukorica vetésterületének 18. század második felétől kezdődő terjedése jelentett. A kiviteli célú libahizlalás meghatározó területein, az Alföld középső és déli részein a hizlalás szeptembertől karácsonyig tartott és a legtöbb helyen éppen a kukoricatöréshez kötődött. A pecsenyelibát rövidebb ideig, a májas ludat akár négy-hat hétig is tömték sózott kukoricával. A háziasított lúd nagyüzemi termeltetése hazánkban,
FÉRFIAK ÉS ASSZONYOK – a halak, halászlevek, halételek körül
HALAK, HALÉTELEK – A halételek készítése, akárcsak a pörkölt, gulyás főzése, a parasztság körében leginkább a férfiak feladata volt. Ahogy a mediterrán partvidékek halászai Dél-Franciaországban, úgy a tiszai, dunai, balatoni halászok is bográcsban, fával táplált szabad tűz felett főzték hallevesüket azokból a halakból, amelyeket a piacon eladni nem tudtak. A háló sokféle halat fogott, így aztán ők is sokféle halból
A FOOD&WINE 2008 ÓTA FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ BLOG
A FOOD&WINE AZ EGYETLEN BLOG, AMELY EZT A CÍMET ELNYERTE!
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!