LISZTEK ÉS KENYEREK – „De meg kell adni, hogy a búcsújáróhely kocsmárosnéja értette a maga dolgát, a marhapörköltnek olyan levet készített, hogy Szinbád áldani kezdte a kenyérsütőket, akik a piroscipót kitalálták.” (Krúdy Gyula) Ha már elfelejtettük volna, Krúdy sorai is emlékeztetnek rá, hogy a kenyér alapvető élelmiszerünk. Európában, de leginkább a mediterrán világban, ez a konyhaművészet
A MEDVEHAGYMA az elmúlt években egyre növekvő népszerűségre tett szert. Várható volt, hogy a mértéktelen gyűjtés ellen előbb-utóbb szigorúbban kell fellépni. Az MTI híre szerint „Védik a medvehagymát a mértéktelen gyűjtéstől a természetvédők és az erdészek: a gyógyhatásairól ismert növény gasztronómiai különlegességgé vált az utóbbi években, ezért egyre többen szedik, de csak mértékkel és engedély birtokában lehet gyűjteni.”
AZ ARANYSZALAG a francia Label Rouge minőségi rendszer magyar párja. Az Aranyszalag Minőség a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) április 7-én tartott sajtótájékoztatóján került hivatalosan is meghirdetésre. Molnár B. Tamás az MGE alapítója, a Gault & Millau étteremkalauz hazai kiadásának főszerkesztője elmondta, hogy az Aranyszalag minőségbiztosítási rendszer és tanúsítás célja, hogy mind a termelők,
A FEJTETTBAB GULYÁS nagyszerű étel. Szilvásy Dénes, nevezetes gombász, aki a „Négy évszak gombás ételei” című igen hasznos és értékes könyvet a párjával, Szilvásy Edittel közösen az Erdélyi Konyha receptes könyvek sorozatban írta (ajánlom mindenki figyelmébe!) ezúttal „fejtettbab gulyás” receptet küldött. Az ételt a tavalyi Nemzeti Gulyásnap tiszteletére készítette, amint arra a következő, idézett szövegben is utalás történik. Szilvásy Dénes így ír:
AZ EDÉNYEK felfedezése nagy előrelépést jelentett. Az ellenőrzött tűzhasználat legkorábbinak tartott leleteit Dél-Afrikában találták meg. A sütés, pörkölés másfél millió évvel ezelőtti felfedezése után a vízforralásra alkalmas edények megjelenése még hosszú ideig váratott magára. A legkorábbi cserépedény leletekre Dél-Kínában találtak; korukat 18000 esztendősre becsülik. A kőkorszak végével, a fémművesség kialakulásával a
A SVÁB KONYHÁBAN a tészta leginkább főtt gombócot (Knödel-knédli), metéltet (Nudeln-nudli) galuskát (Nockerln-nokedli) jelentett. Ezekhez leginkább laktató káposztát, hagymás zsírral megöntözött törtburgonyát, vagy babot adtak, de a savanyúság és tavasszal a saláta sem volt ritka. A lekváros és grízes tészták, mákos és diós nudlik éppúgy az étrend részét képezték, mint a szilvás gombóc, a kelt tészták különböző nemei lekvárral, vagy anélkül. A rétes (Strudel) ha hétköznapokon előfordult, csak grízzel, szebb napokon tejbegrízzel, káposztával, szezonban már tökkel töltődött. Mák, vagy túró, legfeljebb ünnepnap került bele, hiszen ezek a városi piacon is jól eladható termékek voltak.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!