A MEDVEHAGYMA az elmúlt években egyre növekvő népszerűségre tett szert. Várható volt, hogy a mértéktelen gyűjtés ellen előbb-utóbb szigorúbban kell fellépni. Az MTI híre szerint „Védik a medvehagymát a mértéktelen gyűjtéstől a természetvédők és az erdészek: a gyógyhatásairól ismert növény gasztronómiai különlegességgé vált az utóbbi években, ezért egyre többen szedik, de csak mértékkel és engedély birtokában lehet gyűjteni.”
AZ ARANYSZALAG a francia Label Rouge minőségi rendszer magyar párja. Az Aranyszalag Minőség a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) április 7-én tartott sajtótájékoztatóján került hivatalosan is meghirdetésre. Molnár B. Tamás az MGE alapítója, a Gault & Millau étteremkalauz hazai kiadásának főszerkesztője elmondta, hogy az Aranyszalag minőségbiztosítási rendszer és tanúsítás célja, hogy mind a termelők,
A FEJTETTBAB GULYÁS nagyszerű étel. Szilvásy Dénes, nevezetes gombász, aki a „Négy évszak gombás ételei” című igen hasznos és értékes könyvet a párjával, Szilvásy Edittel közösen az Erdélyi Konyha receptes könyvek sorozatban írta (ajánlom mindenki figyelmébe!) ezúttal „fejtettbab gulyás” receptet küldött. Az ételt a tavalyi Nemzeti Gulyásnap tiszteletére készítette, amint arra a következő, idézett szövegben is utalás történik. Szilvásy Dénes így ír:
AZ EDÉNYEK felfedezése nagy előrelépést jelentett. Az ellenőrzött tűzhasználat legkorábbinak tartott leleteit Dél-Afrikában találták meg. A sütés, pörkölés másfél millió évvel ezelőtti felfedezése után a vízforralásra alkalmas edények megjelenése még hosszú ideig váratott magára. A legkorábbi cserépedény leletekre Dél-Kínában találtak; korukat 18000 esztendősre becsülik. A kőkorszak végével, a fémművesség kialakulásával a
A SVÁB KONYHÁBAN a tészta leginkább főtt gombócot (Knödel-knédli), metéltet (Nudeln-nudli) galuskát (Nockerln-nokedli) jelentett. Ezekhez leginkább laktató káposztát, hagymás zsírral megöntözött törtburgonyát, vagy babot adtak, de a savanyúság és tavasszal a saláta sem volt ritka. A lekváros és grízes tészták, mákos és diós nudlik éppúgy az étrend részét képezték, mint a szilvás gombóc, a kelt tészták különböző nemei lekvárral, vagy anélkül. A rétes (Strudel) ha hétköznapokon előfordult, csak grízzel, szebb napokon tejbegrízzel, káposztával, szezonban már tökkel töltődött. Mák, vagy túró, legfeljebb ünnepnap került bele, hiszen ezek a városi piacon is jól eladható termékek voltak.
A SVÁBOKHOZ, A SVÁB KONYHA hagyományaihoz kapcsolódik egy húsvéti szokás, melynek gyökereit a Bibliában találhatjuk meg: „Ketten közülük még aznap elindultak egy Emmausz nevű helységbe, amely Jeruzsálemtől hatvanstádiumnyi távolságra feküdt. Beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben beszélgettek és vitatkoztak egymás között, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.” (Lukács 24, 13-16) A bibliai Emmauszt számos hellyel azonosították már, ám a leginkább esélyes település Imwas, Jeruzsálemtől tizenegy kilométerre, északnyugatra.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!