GUNDEL KÁROLY-DÍJ, 2023 – Gundel Károly (1883-1956) ikonikus jelentőségű vendéglős emlékére alapította meg a Magyar Vendéglátók Ipartestülete a szakmai szervezetek széles körű bevonásával 2014-ben a Gundel Károly–díjat. Olyan személyek részesülhetnek a díjazásában, akik a magyar vendéglátás területén Gundel Károly életútjának és gasztronómiai munkásságának példaértékű követői.
DUZMA – Hallottad már ezt a kifejezést? Nem? A Czuczor Gergely – Fogarasi János szerkesztette, 1862-ben kiadott „A magyar nyelv szótára” 1. kötete szerint a duzma: „Tajték, hab, melyek felduzzadásból eredtek.”, vagy „Felfúvódás, mely gőgből vagy haragból ered.”. Az előbbiekből talán már kikövetkeztethető, hogy konyhai nyelv magyarításával, vajon melyik ételcsoportnál is kezdték a duzma szót használni.
LUCSKOS KÁPOSZTA – A Magyar Nyelvészet 6. számában (1861) Lőrincz Károly a Háromszéki nyelvjárásról szóló értekezésében szerepel a lecskáposzta kifejezés: „lecskáposzta: lucskos káposzta, zagyván főtt káposzta”. Akinek a „lecs” idegenül hangzik, gondoljon csak a lecsó szavunkra, s mindjárt megvilágosodik. Ezúttal tehát, a lucskos, vagy zagyván főtt káposztáról lesz szó.
KOLOZSVÁRI KÁPOSZTA – Mindenki hallott róla, sokan főzték is már, még többen kóstolták. Legendás! Szeretjük, de vajon ismerjük-e eléggé? Ebben a posztban számos recepttel találkozhattok. Válasszátok ki a ízlésetekhez legközelebb állót és főzzétek meg. Ám mielőtt nekifognánk, lássuk csak, hogy honnan is veszem, hogy a kolozsvári káposztát „francia” káposztának is nevezték.
SEBERLI LEVES – „Nagyon szerény étkezés volt – mondotta egy hang. – Seberli leves, tejfeles fogas, írósvajban pirult krumplicskákkal, sült libamáj rizskásával, spékelt vesepecsenye garnirozva, pulykamell kastaniákkal, marmaládos fánk, gyümölcs és sajt. Egy flaska badacsonyi bor, két flaska egri bikavér… – Egy bécsi forint és tizenhét krajcár – felelte a leány. – Micsoda summa, ilyen kis vacsoráért, micsoda drágaság – sóhajtotta fájdalmasan a vendég, mialatt fizetett.” (Ellenzék, 1923)
TEPERTŐS POGÁCSA – Az Új Idők figyelemre méltó lap volt. Mint az Arcanum írja róla: „Az Új Idők 1894 és 1949 között megjelenő szépirodalmi, művészeti, képes hetilap és kritikai szemle volt, első száma 1894 december 18-án jelent meg. Kiötlője és kiadója a korszak legnagyobb könyv- és lapkiadói vállalkozása, a Singer és Wolfner cég volt. Sikerének titka, hogy sok más kiadóval ellentétben mindig gondosan figyelemmel kísérte a közízlést, arra fordította a figyelmet, hogy mi a népszerű és mit szeretne az olvasó. Ebben a szellemben fogant az Új Idők, amelynek szerkesztésével Herczeg Ferencet bízta meg a kiadó, aki az időszak egyik legnépszerűbb írója, színműíró, újságíró volt.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!