GRÖNLANDI BÁLNA – a bálnapörkölt receptje

Gröndlandi bálna darabolásaA GRÖNLANDI BÁLNA (Balaena mysticetus) régóta szerepel már Alaszka őslakóinak étrendjén. Lehet ugyan kárhoztatni őket, azonban aligha várhatjuk el tőlük, hogy búzát termesszenek, narancsfákat ültessenek és a bálnazsír helyett inkább az alaszkai olajfák extra szűz olívaolajával főzzenek. Ők a tökéletes húsevők, vagy legalábbis valamikor még azok voltak. Időnként elejthetnek egy-egy bálnát, ami érthetően nagy eseménynek számít.

(tovább…)

TALPRA MAGYAR – „Forradalmi Ifjúsági Napok”

Red SunsetVOLT IDŐ, AMIKOR igen kedveltem a Forradalmi Ifjúsági Napokat, vagyis a március 15., március 21. és április 4. hármasában megfogalmazódó, iskolai ünnepségekkel lazított, felvonulásokkal tarkított ünnepeket. (Az ifjabb korosztály kedvéért: március 21. a Tanácsköztársaság ünnepe volt, április 4. pedig Magyarország felszabadításának dátuma.) Kedveltem a március tizenöttől

(tovább…)

FŰSZERES BÁRÁNYVESE – római köménnyel

P3130004A BÁRÁNYVESE nem a mindennapok eledele, legalábbis nálam biztosan nem az, ezért aztán amikor a Vámház Körúti Vásárcsarnokban megláttam, vettem is belőle egy kilogrammot 500Ft/kg áron. A vesétől sajátságos szaga miatt sokan ódzkodnak, s joggal, azonban ezúttal különösebben sok gond a vese szagával, előkészítésével nem adódott, mivel a bárányvesének szagossá válni ideje sem akadt.

(tovább…)

MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA – a jövő (4.rész)

chemechsiteAZ ELMÚLT KÉTSZÁZ esztendő gasztronómiatörténete eddig is azt bizonyította, hogy a kiemelkedő séfek legfontosabb jellemzője éppen az, hogy képesek sikeres és viszonylag tartós divatot teremteni, mint Carême, Soyer, Escoffier, Nignon, vagy éppen Fernand Point. A molekuláris gasztronómia legismertebb képviselői, Ferran Adriá, Heston Blumenthal, Pierre Gagniere, Homaru Cantu, Wylie Dufresne, Grant Achatz, Emmanuel Stroobant, Ettore Boccha és mások, mindeddig nem voltak képesek erre.

(tovább…)

MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA – a kibontakozás (3.rész)

ts Heston Blumenthal snail porridge 091116A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA történetében, s napjaink táplálkozással kapcsolatos egyéb trendjeiben is meghatározó, hogy a 19. századi iparosodással és népességnövekedéssel az élelmiszeripar és élelmiszer-tudomány is gyors fejlődésnek indult. Az élelmiszeriparban felhalmozódott elméleti és gyakorlati tudás és tapasztalat azonban csak az 1969-es fordulópontot követő évtizedekben jut el az éttermekig, amelyek, a kor lehetőségeihez képest, évszázadokkal korábbi színvonalat tükröznek vissza.

(tovább…)