A MICHELLER CSÁRDA olyan furcsa, szürreális jelenség, amit gondolati skatulyáim egyikébe sem tudok megnyugtatóan precíz címkével elhelyezni. A Micheller Csárda Szilsárkány forgalmas főútja mellett áll. Előtte, az utcán, díszletként is kihelyezett kolbászok, bográcsban melegedő halászlé és savanyúságos üvegek. Az ajtó előtt fekete sörtéjű vietnami törpe sertés. Be akar jönni, de a tulaj (most?) nem engedi.
AZ ÉV BORTERMELŐJE 2012, népszerű és közkeletű nevén az „Év Borásza” több egymást követő jelölés után, Áts Károly lett. Az Év Bortermelője Magyarországon cím – áll a Magyar Bor Akadémia honlapján – „nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a díjazott bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható. Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés.
A POLGÁR PINCÉSZET neve hosszú ideje jelent egyet a minőségi borok termelésével, írja a sajtóanyag és villányi borlovagként ezzel ezzel egyet is kell értenem. A Pincészet vacsorával egybekötött borkóstolón, a Symbolban mutatta be az elmúlt tíz év legjobb borait, amelyen magam is részt vettem, s bár a vacsorára már nem tudtam maradni, de a tíz bort, minden évjáratból egyet, végigkóstoltam.
A SOFITEL KARÁCSONYI ÜNNEPI fényekben fürdik, s megértem azt is, hogy meghívtak ezeknek a fényeknek és egyéb másnak a bemutatójára. Az eseményen, idézem: „Ötvenfős díjnyertes kórussal, káprázatos karácsonyi fényekkel és számtalan más apró csodával köszöntötte a Sofitel Budapest Chain Bridge az ünnepi szezont. A karácsonyi dekorációavató ünnepséget mostantól minden évben megrendezi a luxusszálloda, így köszöntve méltón a legszentebb ünnepeink egyikét. Itt a december és lassan minden bolt kirakatába és az otthonok melegébe is bekúszik az izgatott készülődés és várakozás, száncsengő csilingelést hallunk és fenyőillatot érzünk a nap minden
A MIKULÁS NAP egyike legkedvesebb ünnepeinknek. Én kisgyermekként nagy izgalommal vártam Mikulás napján az estét. Aztán már felnőttként, a lányomat kézen fogva, elzarándokoltunk az „igazi” Mikuláshoz is, az északi sarkkörön túlra, Rovaniemibe. Fotó örökítette meg az eseményt a kötött, lyukas zoknijú, nagy szakállú, piros ruhájú Joulupukki-val.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!