HALÁSZLÉ – túrós csuszával

HALÁSZLÉ túrós csuszával az ötödiken? Amikor Gábort évekkel ezelőtt az ötödik emeleti erkélyen láttam bográcsot állítani és tüzet gyújtani, megalapozottnak érzett, komoly balsejtelmeim támadtak. A füst aztán csak tovább növelte, mélyítette gyanakvásomat. Megúsztuk. Az első, és az azt követő további bográcsos városi főzéseket is – az ötödik emeleti erkélyen. A technológia mára már továbbfejlődött, s a kor szellemét is követve végre megjelent a faszenet felváltó propán-bután gázpalack (persze, nyomáscsökkentő nélkül!).

(tovább…)

ZÖLDBORSÓ és NÍLUSI SÜGÉR – együtt szép

A ZÖLDBORSÓFŐZELÉK ÍZLETES és variálható, sok mindenhez feladható, számomra továbbra is megunhatatlan étel. Sokféleképpen készítettem már, vagy legalábbis sokféle fűszerezéssel. Most a krémsajt került előtérbe, de a kurkuma, bors, chiili, vaj, olívaolaj éppúgy szerephez jutott, mint általában máskor is. A zöldborsófőzelékhez sem rántás, sem habarás nem szükséges, ráadásul teljesen felesleges is. Érdemes hát szakítani a régi főzelékes hagyománynak ezzel a megoldásával, s rájöhetünk, az étel más is lesz, jobb is lesz.

(tovább…)

MAKRÉLA SÜTVE

A MAKRÉLA NEM egyetlen hal neve, hanem több faj közös elnevezése. Négy halcsalád legalább 35 faja tartozik ide. Nálam (ha jól határoztam meg), a Scombridae családba tartozó Scomber australasicus kerül a sütőbe. Hogy a dolog még összetettebb legyen, ennek a fajnak is akad számos közönséges neve, mint a Japán makréla, Csendes-óceáni makréla, Kék makréla és ezek még időnként keverednek is. Nem is annyira egyszerű

(tovább…)

HALÁSZLÉ (5) – Duna, Tisza, Balaton halászléje

A KÉSŐ TAVASZTÓL kora őszig nagy tömegben halászott halak nem csekély részét sózással, füstöléssel, napon, szélben szárítással tartósították. Többek között a már említett téli böjtökre gondolván. A halszárítás különösen az Alsó-Tisza vidékén és Komárom környékén volt elterjedt, ahogy a halászlevek is itt, ezeken a részeken mutattak erőteljes fejlődést és fejlettséget. A Balaton halászléjére is az Alsó-Tisza vidékéről származó halszárító idénymunkások és asszonyaik főzési hagyománya és tudása gyakorolt hatást. A Tisza partján igen nagy számban helyezkedtek el a halszárító tanyák. A néprajzi irodalom szerint a 19. század közepén Szeged–Csongrád között legalább

(tovább…)

BALATONI BAZALTVIDÉK: bor, víz, ételek

A BALATONKÖRNYÉKI bazalthegyekre már a 19. század elején felfigyeltek az írók és tudósok. Sulpice Francois Beudant (1787-1850) francia geológus 1818-ban vizsgálta a hegyeket. Eredményeit a történelmi Magyarországra vonatkozó más geológiai leírásokkal, térképekkel együtt „Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l’année 1818” címmel 4 kötetben jelentette meg Párizsban (1822).

(tovább…)