VINCE NAP – 2020. január 22, Vince napja különösen jeles nap a borászok életében, ugyanis ezen a napon jósolják meg az adott évben várható termést. A hagyományt a lellei Kishegyen is tartják, most szombaton vesszőt és mangalicát is vágnak. A lellei Kishegyen található Pócz Pincészetben is tartják a Vince-napi szokást. Szombaton délelőtt 10 órakor mindenkit szeretettel várnak, akik tartani akarják a hagyományt. A levágott vesszőket egy
TORONTO 2017 – „Hagyományőrző és jótékonysági disznóvágást tartott a kanadai magyar közösség Torontó mellett. Székely, mátrai, pártiumi, bácska–bánáti és szatmárnémeti hagyományok szerint készült disznótoros január 14-én Torontóban. Az esemény főszervezője, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese Balla Sándor, aki a tanyáján biztosított helyszínt az eseménynek. Húsz disznóból készült megannyi finom falat. A jótékonysági akcióban közel 100-an vettek részt, és
DISZNÓTOR – A korábban említett példák és korlátozások ellenére, a sertés az európai paraszti udvarok legfontosabb háziállata volt, és maradt. Rajta múlott a téli zsírellátás, emellett, az őszi, téli disznóvágások a mezőgazdasági év végével az ünneplésre és hálaadásra is kiváló alkalmat nyújtottak. A szőr, köröm, és a koponyacsontok kivételével a sertés minden része hasznosításra kerül. Mindent feldolgoznak, mindent felhasználnak,
A DISZNÓÖLŐ SZENT ANDRÁS napjával (november 30.) kezdődő téli disznóvágás Európa-szerte a paraszti udvarok ünnepi gasztronómiai eseménye volt, s maradt ma is. A házi sertés (Sus scrofa domesticus) a páros ujjú patások rendjébe, a disznófélék családjába tartozik. Az elmúlt 10-12.000 évben seregnyi tájfajtája alakult ki. Kisebbek, nagyobbak, zsírosabbak, húsosabbak, vékonyabb és vastagabb csontúak, sápadtabb és sötétebb húsúak, szőkék és barnák, feketék és vörösek, sokfélék. Szapora fajta. Egyéves korra már ivarérett. Könnyen elvaduló, jól alkalmazkodó mindenevő. Állománya rövid időn belül gyarapítható, és a fajtaváltás is
A DISZNÓVÁGÁSNAK a Kárpát-medencében mindjárt két fő bontási módozata is akad: az orjára- és a karajra bontás. Ez utóbbi még tovább osztható a rémfa (rénfa) nélküli magyar és rémfát használó sváb technikára. A magyar paraszti udvarokban a 20. század elejéig még kizárólagos és ma is elterjedt szokása szerint a sertést a szúrás, szalmával perzselés, mosás után a bontóasztalon, hason fektetve, orjára bontják. E hagyományos bontás során a hátára fektetett állat lábait lemetszik, a disznót
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!