MANDULÁS PIZZA (Bartolomeo Scappi, 1570) – Mindaz, amit ma pizzaként ismerhetünk, korántsem egyenes vonalú fejlődés eredménye. A 16. század reneszánsz itáliai szakácsa, a pápa séfje, Bartolomeo Scappi, „Opera dell’arte del cucinare” (1570) című szakácskönyvében közel ezer ételleírás szerepel. Köztük, néhány mai szemmel meglepő „pizza” recept is.
VADÉTELEK – A vadászat és gyűjtögetés emberelődeink kedvelt, vagy ha nem is kedvelt, de muszájból mégis csak végzett mindennapi elfoglaltsága volt, akárcsak a tyúknak a kapirgálás. Mára a vadászat szabadidő sporttá, helyenként magasztos elfoglaltsággá vált, miközben az eredménye mindig ugyanaz – elkészítésre váró hús, alapanyag. Akadnak, akik vadhúst az átlagnál jóval gyakrabban fogyasztanak.
TÖRÖK KONYHA – Valamennyire már ismerjük, hiszen számos emblematikusnak tartott fogásunk éppen a török konyhából került át a magyarba. Az anatóliai civilizációk egymásra hatása során kialakult, sokszínű török konyha a török-magyar történelmi múlt miatt is ismerős. A vidéki török élet és gazdálkodás hagyományos és fontos formája még ma is a juhtenyésztés. Ezért sem véletlen, hogy a török konyhában hangsúlyos a hús, különösen a bárányhús. A gabonafélék már a korai a kezdetektől, ugyancsak a táplálkozás alapját jelentik. Bár, a hegyvidéki területeken a rozs az elterjedtebb,
A TARATOR egy népszerű, hideg joghurtleves. Egyszerű is, ismert is, de meleg nyári napokon igazán érdemes emlékeztetnünk rá, mert nincs jobb déltájban mint egy hideg joghurtleves (vagy „folyékony uborkasaláta„). A taratorban lehet kapor (én szeretem), de el is maradhat, ahogy ebből a joghurtlevesből akár még a joghurt is eltűnhet, s víz léphet a helyébe. Az is előfordul, hogy az uborka is lecserélődik sárgarépára, vagy salátára, a dió (mogyoró) is elmarad, de ezekkel az elhajlásokkal most nem foglalkozom. Bulgáriában, ahol a saját házi készítésű joghurt amúgy is népszerű, a tarator az előételek, falatkák (mezze) része,
4000 ÉVES RECEPT– A világ jelenleg ismert legrégebbi receptgyűjteményét a Yale Babilóniai gyűjteményében, a Sterling Memorial Library falai között őrzik. A Krisztus előtt 1700 évvel íródott három agyagtáblára 35 receptet jegyeztek le. Az akkád nyelvű ékírásos recepteket a neves francia asszirológus, Jean Bottéro fejtette meg (1995).
A BOUILLABAISSE (ejtsd. bujabessz) a hallevesek egyik leghíresebbike. A halászlé kapcsán már sorra vettem jó néhány fajtáját, ám most egy ősi típus kerül szóba, melyről a Kalkuttában született angol író, William Makepeace Thackeray (1811-1863) azt írta, hogy életében sem evett még hozzá foghatót. Mindez 1856-ban, New Orleans-ban történt, ahol az író ellátogatott a Boudro’s étterembe is. A hajdani francia telepesek konyháját őrző recept
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!