A CSABAI KOLBÁSZFESZTIVÁL 1997 óta szépen kinőtte magát. Kezdetben még némi tartózkodással figyeltem ezt a fesztivált (is), azonban mára már bebizonyosodott, hogy a csabai kolbászfesztivál rászolgál a nagyszámú közönség érdeklődésére, és valós igényt elégít ki. Az idén október 22-25 között ismét megrendezésre kerül az immár hagyományos Csabai Kolbászfesztivál.
TALÁN NINCS IS OLYAN EMBER az országban, akinek a Gundel név hallatán ne azonnal Gundel Károly és az 1910 óta a család nevét viselő, méltán világhírű városligeti étterem jusson az eszébe. A hazai vendéglátás és a gasztronómiai irodalom közelebbi ismerői persze azt is tudják, hogy a dinasztia alapítója az 1857-ben Németországból Magyarországra települt Gundel János volt, és azt is, hogy fia, Károly nem csak a Gundel étterem, a Royal és a Gellért szálló éttermeinek több évtizedes üzemeltetésével vált nem csak a hazai, hanem a nemzetközi gasztronómia egyik kiemelkedő személyiségévé, hanem írásai révén.
PÉLDAÉRTÉKŰ ÉS tanulságos, ahogy a bográcsok környékén már a kezdet kezdetén megjelenik a mítosz. A mítosz felnagyítja, majd misztikus magasságokba emeli az ételt, amely ettől bizonyítottan csak ott, akkor, és mindenekfelett csak az által a személy által elképzelhetően lesz elkészíthető, és így válik megkülönböztethetően más, jobb, kiválóbb étellé, mint bárkié, bárhol. Ez a mítosz-marketing (MM) igen hatékonyan működik, mert láthatóan nem az iskolázottságtól, sokkal inkább az emberi természettől és a mélység és a történetmesélés iránti fogékonyságból lesz az, ami.
A MAGYARORSZÁGI „betyárvilág” a XIX. század első harmadában alakult ki, három fő területen: Somogyban, a Bakonyban és az Alföldön. A betyárok legtöbbje pásztor volt, vagy pásztor családból származott. Ennek érdekes magyarázata van. Abban az időben erős kasztrendszer uralkodott a családokon belük, pásztor csak pásztornak a fia lehetett, a kanásznak a fia csak kanász, a csikósé csak csikós – és így tovább.
A KÉSŐ TAVASZTÓL kora őszig nagy tömegben halászott halak nem csekély részét sózással, füstöléssel, napon, szélben szárítással tartósították. Többek között a már említett téli böjtökre gondolván. A halszárítás különösen az Alsó-Tisza vidékén és Komárom környékén volt elterjedt, ahogy a halászlevek is itt, ezeken a részeken mutattak erőteljes fejlődést és fejlettséget. A Balaton halászléjére is az Alsó-Tisza vidékéről származó halszárító idénymunkások és asszonyaik főzési hagyománya és tudása gyakorolt hatást. A Tisza partján igen nagy számban helyezkedtek el a halszárító tanyák. A néprajzi irodalom szerint a 19. század közepén Szeged–Csongrád között legalább
A HOVENTA 2009 szakkiállítás „A” pavilonjában október 7-8-án kerül megrendezésre a WACS Közép Európai Melegkonyhai Verseny középdöntője. A versenyre 8 nemzet gasztronómiai szövetsége kvalifikáltatta magát, köztük a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség. Hazánkat a Békéscsabán megrendezett hazai válogató versenyen első helyezett Tóth Tamás mesterszakács és segítője, Berki Zsolt képviseli. Az októberi budapesti versenyen résztvevő országok: Ausztria, Csehország, Németország, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Svájc és Magyarország.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!