CZIFRAY ISTVÁN – kéziratos szakácskönyve (1829)

AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEK egyik legnagyobb gasztrotörténeti szenzációja volt, hogy előkerült Czifray István szakácsmester 1829-ből származó kéziratos szakácskönyve. Korának ismert szakácsáról csak nagyon kevese tudunk. Születési és halála dátumát egyetlen bibliográfia vagy lexikon sem tartalmazza, az azonban bizonyos, hogy ó volt az ország nádorának, József Antal János (1776-1847) osztrák főhercegnek, magyar királyi hercegnek a főszakácsa. Nem ez tette hallhatatlanná a gasztronómia világában, hanem az, hogy ő volt az első, akinek 1816-ban saját nevén jelent meg magyar nyelvű szakácskönyve – az ezt megelőzők szerzői ugyanis a mai napig anonimok maradtak.

(tovább…)

RÉGMÚLT IDŐK balatoni kertvendéglői

Forrás: mvkkvar.huA KORCSMÁK és kertvendéglők és ezzel együtt a vendéglátás Magyarország szinte egész területén több száz éves múltra tekint vissza. Ennek ismeretében bizonyára sokan meglepődnek a Balaton környékének múltidézésén.

Hazánk ma első számú nyaralóhelye – mint üdülő és vendéglátóhely – ugyanis csak a XIX. század második felében indult fejlődésnek. Akkoriban a tó körül az egyetlen város Keszthely volt és – bár a tavat már a rómaiak is szabályozták – igazi vendéglátásról nem beszélhetünk. Ma a sokak által a térség fővárosának

(tovább…)

VENDÉGLŐK Pesten és Budán

BUDAPEST A KÁVÉHÁZAK VÁROSA – hirdették már több mint száz éve a nálunk járt vendégek és gasztronómiai szakemberek. Buda és Pest vendéglátása azonban nem csak a kávéházairól, hanem hangulatos kiskorcsmáiról, vendéglőiről és nyári kerthelyiségeiről is ismert volt szerte a világon.

Franz Xaver Sandmann: Pest-Buda látképe a Gellérthegyről, 1853 , Forrás:  mek.niif.hu (tovább…)

GUNDEL KÁROLY irodalmi munkássága

TALÁN NINCS IS OLYAN EMBER az országban, akinek a Gundel név hallatán ne azonnal Gundel Károly és az 1910 óta a család nevét viselő, méltán világhírű városligeti étterem jusson az eszébe. A hazai vendéglátás és a gasztronómiai irodalom közelebbi ismerői persze azt is tudják, hogy a dinasztia alapítója az 1857-ben Németországból Magyarországra települt Gundel János volt, és azt is, hogy fia, Károly nem csak a Gundel étterem, a Royal és a Gellért szálló éttermeinek több évtizedes üzemeltetésével vált nem csak a hazai, hanem a nemzetközi gasztronómia egyik kiemelkedő személyiségévé, hanem írásai révén.

(tovább…)

A SOMOGYI BETYÁRVILÁG

805-ből való metszet, amely a „híres nevezetes Angyal Bandi”-t ábrázoljaA MAGYARORSZÁGI „betyárvilág” a XIX. század első harmadában alakult ki, három fő területen: Somogyban, a Bakonyban és az Alföldön. A betyárok legtöbbje pásztor volt, vagy pásztor családból származott. Ennek érdekes magyarázata van. Abban az időben erős kasztrendszer uralkodott a családokon belük, pásztor csak pásztornak a fia lehetett, a kanásznak a fia csak kanász, a csikósé csak csikós – és így tovább.

(tovább…)