MIT ESZIK SCHMITT Pál? Kíváncsi lennék rá! Végre akad egy jó kiállású Köztársasági Elnökünk, aki vélhetőleg nem lesz alacsonyabb, pláne nem roggyantabb, mint a partnerei, akikkel együtt jelenik meg a fotósok, és a TV előtt. Épp ideje volt az ebből a szempontból is körültekintés nélkül választott Köztársasági Elnökeink után egy férfias megjelenésű személyiséget
HÁROM HÉT MÚLVA, 2010. augusztus 28-án lesz az Első Nemzeti Gulyás Nap. Sokan jelentkeztek már, és sokan ajánlották fel segítségüket, kérdezték meg, hogy miben segíthetnének. Gyakori kéldés, hogy hol lesz a rendezvény? A válasz: mindenütt, ahol ezen a napon gulyást, pörköltet, paprikást, halászlevet, lecsót … főznek. A kis konyhában, a kerti partin,
HEJ ROZMARING, rozmaring, leszakadt rólam az ing, Ha leszakadt nem bánom, Úgy sincs, engem ki szánjon – ez az egyik variáció a sok száz közül, mert a rozmaring a rezeda, a tulipán, a kökénymag, a kendermag, a ribizli és más növényországi csoda közt, vagy inkább rovásukra, ő az egyik legemlegetettebb növényünk. Oly igen sokat foglalkozik vele a népköltés, mondja ezt egy mára szinte teljesen elfeledett tudós-író, kecskeméti tanár, egy valóságos főreáliskolai igazgató, Hanusz István az
MÁTIS András teológus hozzászólásként rögzítette azokat a sorokat, amelyeket én most írásként osztok meg. Mátis Andrást idézve: „1985. áprilisától nyolc éven keresztül egy kastély határozta meg az életemet, éjjelemet-nappalomat.” Ez a Sziráki kastélyszálló volt, ahol annak idején magam is emlékezetes szép napokat töltöttem. (CSS)
AZ APOTEÓZIS SZÓ jelentése: isteni rangra emelés, istenítés. A polgári konyha esetén talán nem is túlzás ez a szó, különösen, ha Szindbád szolgáltatja az illusztrációt. Napjaink gasztronómiai fogalmi zűrzavarában, amikor a paraszti, s polgári konyha alig-alig válik szét a tudatunkban, s amikor ebbe a rendszerbe sokaknak a fine-dining már végképp beilleszthetetlennek tűnik, jól esik Huszárik Zoltán negyven évvel ezelőtt (1971) bemutatott filmjének részletét megnézni.
A SPÁRGASALÁTA (Lactuca sativa var. asparagina), más néven szársaláta különösen Kínában népszerű, ahol wosun a neve. A szár általában 15-20 cm hosszú és 3-4 cm átmérőjű. Ropogós, lédús, kellemes ízvilágú. Jellegzetes felhasználási módja a wokban keverve-sütés, aminek egyébként két fő technikája van: a chǎo és a bào (mint két jó testvér). A chǎo lényegében a wokban dinsztelés, míg a bào a magas hőmérsékleten, füstölgő olajban végzett sütés.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!