A FŐZELÉK amolyan magyar találmány, tartjuk róla, még ha ez nem is állja meg a helyét, hiszen, ami ehető volt, azt mindig, mindenhol, ették is. Az ízletes növényeket pedig sokféleképpen készítették és készítik ma is főzeléknek. Kuthi Csaba (Tállya) a főzelékről (és az emlékeiről) írt szép posztot a FOOD&WINE olvasóinak. Összeszedte a főzelékkel kapcsolatos emlékeit, megírta és elküldte. Élvezettel olvastam.
LUDASKÁSA – azt hinné az ember, hogy ami egyszerű, és otthon készítve jó, az étteremben még jobb kell, hogy legyen, de ez nem így van. Példa rá a húsleves, aminél, ha jót akar enni az ember, legjobban teszi, ha főz magának, és ilyen a ludaskása is, családi kötelékben a jó libalevessel. Évek óta minden Márton-nap környéki libamenüben a ludaskása az, amely nálam a legnagyobb figyelmet kivívja. Egy-egy ritka kivételtől eltekintve nem volt szerencsém jó ludaskását enni. Bosszantóan lelketlenül készített imitációkat azonban annál inkább.
ROSENSTEIN VENDÉGLŐ. Mint azt korábban az étterem az érdeklődőkkel már megosztotta, az amerikai FOOD&WINE idei 100-as listájában a Rosenstein Vendéglő a térségből az egyetlen olyan étterem lett, amelyet a „zarándoklásra” érdemes helyek között felsoroltak. A képen Rosenstein Tibor azt a levélborítékot és a FOOD&WINE-nak azt a számát mutatja, amelyet egy nála vacsorázó, egyébként Utah államban élő amerikai család küldött. A precíz amerikaiak azt is bejelölték, hogy hol található a cikk.
A REGGELI NEVE a magyar nyelvben, kezdetben még „fölöstököm”. Ezt a németes „früstök” és változatai követik. Az első étkezés napszakra is utaló neve a 19. század elejétől lesz „reggeli”. Az, hogy reggeli étkezésnek lennie kell, egyáltalán nem tartozik a természeti törvények sorába, így aztán, nem is volt mindig reggeli. Az állandó étkezések száma, időpontja és milyensége tájanként és az egyes társadalmi csoportok között is gyakran eltérően alakult.
A BRUNO & BRUNO étterem (Budapest) étlapján a tulajdonos, Herczeg Zoltán másik éttermének, a székesfehérvári 67 étteremnek a klasszikus fogásai is megtalálhatók. Ott már nincs is az étlapon az a bizonyos desszert, aminek a csodájára jártak, írta Petőfi László a Facebookon. (Egyébként, régóta nem értem, hogy miért kerül le az étlapról valami, amit kedvelnek, s aminek „a csodájára járnak”.)
A GAULT&MILLAU 2014 étterem- kalauz bemutatójára 2013. október 10-én délután került sor Budapesten, a Gerbeaud házban. Az étteremkalauz hivatalosan október 11-én jelenik meg, és az előrendelt könyvek kiszállítása is akkortól kezdődik. A világhírű francia kalauz első száma tavaly márciusban jelent meg, Gault&Millau 2012 címen. A számozásból a 2013-as kimaradt, ne keresse senki!
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!