ROSENSTEIN VENDÉGLŐ. Mint azt korábban az étterem az érdeklődőkkel már megosztotta, az amerikai FOOD&WINE idei 100-as listájában a Rosenstein Vendéglő a térségből az egyetlen olyan étterem lett, amelyet a “zarándoklásra” érdemes helyek között felsoroltak. A képen Rosenstein Tibor azt a levélborítékot és a FOOD&WINE-nak azt a számát mutatja, amelyet egy nála vacsorázó, egyébként Utah államban élő amerikai család küldött. A precíz amerikaiak azt is bejelölték, hogy hol található a cikk.
Mielőtt azonban a látogatásomnak ezen pontjáig elértünk volna, ettem a fácánlevesből, sóletből, ebből-abból, bár valójában csak egy húslevesre tértem be, de végül fácánleves lett belőle, már csak azért is, mert “Vadhét” volt éppen, aminek az eredményeként kezdetnek “vadízelítő” is érkezett. A sólet elmaradhatatlan gyakorlatként iktatódott a programba.
Ebéd a Rosensteinben
Vadízelítő: nyúl- és szarvaspástétom, szarvasmáj mousse, lilahagyma lekvár, sütőtökös birsalma sajt
Fácánleves, maceszgombóccal és házi chili-válogatással
Sólet gazdagon, tojással, füstölt marhanyelvvel, hússal, kovászos uborkával
Mézes-krémes, erdei gyümölcsökkel
A Rosenstein Vendéglő arra is jó példa, hogy miképpen kell és lehet elszakadni a sokat szidott szocialista vendéglátástól, a fásult beidegződésektől, s miképpen lehet megújulni, családinak maradni, és a családon belül a hagyományokat tovább éltetni. Ennek példájaként is, a konyhában ma már többnyire Rosenstein Róbert áll. Ő az, aki az édesapját, Rosenstein Tibort a tűzhelynél felváltotta. A Rosenstein legenda lett, ami jó, mert mifelénk legendákból különösképpen hiány van. (Ja, s hogy milyen volt az ebéd? Emlékezetesen jó!)
Rosenstein Tibor a FOOD&WINE-nal (2013)
Legfrissebb hozzászólások