Szerző: Csíki Sándor | 2013/11/04 | Amerikai konyha, magyar konyha, nemzetközi konyha
A REGGELI NEVE a magyar nyelvben, kezdetben még „fölöstököm”. Ezt a németes „früstök” és változatai követik. Az első étkezés napszakra is utaló neve a 19. század elejétől lesz „reggeli”. Az, hogy reggeli étkezésnek lennie kell, egyáltalán nem tartozik a természeti törvények sorába, így aztán, nem is volt mindig reggeli. Az állandó étkezések száma, időpontja és milyensége tájanként és az egyes társadalmi csoportok között is gyakran eltérően alakult.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/10/29 | magyar konyha, Recept
A BRUNO & BRUNO étterem (Budapest) étlapján a tulajdonos, Herczeg Zoltán másik éttermének, a székesfehérvári 67 étteremnek a klasszikus fogásai is megtalálhatók. Ott már nincs is az étlapon az a bizonyos desszert, aminek a csodájára jártak, írta Petőfi László a Facebookon. (Egyébként, régóta nem értem, hogy miért kerül le az étlapról valami, amit kedvelnek, s aminek „a csodájára járnak”.)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/10/10 | bor, borász, Chef, étteremkritika, magyar konyha
A GAULT&MILLAU 2014 étterem- kalauz bemutatójára 2013. október 10-én délután került sor Budapesten, a Gerbeaud házban. Az étteremkalauz hivatalosan október 11-én jelenik meg, és az előrendelt könyvek kiszállítása is akkortól kezdődik. A világhírű francia kalauz első száma tavaly márciusban jelent meg, Gault&Millau 2012 címen. A számozásból a 2013-as kimaradt, ne keresse senki!
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/10/08 | magyar konyha, Német konyha
A CIGÁNYPECSENYE elnevezés rasszista és kirekesztő, mondják a hannoveri Forum für Sinti und Roma nagy részben ismeretlen képviselői. A romákat még ismerjük, de kik azok a sinti közösségek? Nos, megnéztem, ők a „német cigányok”. A sinti a sinto többesszáma és a jelentése leginkább „társ” lehet, mindenféle összetételben. A leghíresebb magyarországi szintó (sinto) származású zenész a Németországban élő Snétberger Ferenc gitárművész. Amúgy pedig akadnak köztük vásározók is.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/10/04 | bor, Bor és étel párosítás, borász, Chef, magyar konyha
A BORBÍRÓSÁG furcsán hangzó név, pedig, ha borbíró van, akkor lennie kell borbíróságnak is, így diktálja a logika. No, de ki is az a borbíró? A borbíró nem más, mint az, akit borlátó, bormester, bortiszt, vagy borvető néven is neveztek országszerte, de azért, lássuk be, a borbíróság mégis csak jobb név egy étteremnek, mint a borlátóság, vagy borvetőség, amikről aztán ma már végképp nem tudnánk, hogy mi fán teremnek.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/10/01 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept
LEVELEN-SÜLT – A 19. század végén az Erdélyben élő Zilahy Ágnes Valódi magyar szakácskönyvében (1892) „A tészták” fejezetben az ünnepnek számító disznóvágások időszakához kötődő farsangi fánk az első a sorban. Ezt a kalácsok, majd az aranygaluska, s több tucat más, összességében csak az „urizáló” polgári konyhákra jellegzetesnek tartható tészta-recept, sőt fagylaltok, pudingok leírása követik. A leveleken sütés történelem előtti módszer és hozzá meghökkentően sokféle növény levele, kérge fordulhat elő.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!