Szerző: Csíki Sándor | 2016/08/06 | magyar konyha, nemzetközi konyha, Receptek
BUNDÁS KENYÉR – Az a kenyér, amit mindenki ismerhet. A zsíroskenyér és vajaskenyér (lekváros kenyér) után éppen a bundás kenyér az egyik leggyakoribb magas feldolgozottságú állapot, amit leginkább adott életkorokban fogyasztunk. Többnyire kisgyermekkorban, amikor a szüleink még hajlandóak a kedvünkért ilyenekkel bíbelődni. Mivel az éttermek reggeliválasztékában is előfordul, később újra csak felbukkanhat az életünkben. Én már régóta nem készítettem, ezért sok meglepetéssel szolgált.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/08/03 | Egészség, Egészség a konyhában, Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
VADON ÉLŐ, EHETŐ NÖVÉNYEK – Ellenségeik ellen, a növények számos védelmi rendszert fejlesztettek ki, így aztán, a környezetünkben többnyire kellemetlen ízű, mérgező, növényekkel találkozhatunk, amelyeket jobb elkerülni. Emellett azonban, tucatszámra akadnak olyan vadon élő növények, gyomnövények, is, amelyeket bátran fogyaszthatunk.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/07/22 | Amerikai konyha, Gasztronómia történet, magyar konyha, Népszerű tudomány, Recept, zsidó konyha
KOVÁSZOS UBORKA – A savanyúságok, így a kovászos uborka, döntő szerepet játszottak abban is, hogy Kolumbusz 1492-ben végül sikeresen elérte az újvilág partjait. Kolumbusz idejében ugyanis számos transzóceáni út hiúsult meg a C-vitamin hiánya miatt kitört skorbuttól. Kolumbusz expedícióján azonban az emberek végül megmenekültek a skorbuttól, mivel a Kolumbusszal egyazon kereskedőházba 1490-ben belépett hajó ellátmányozó, bizonyos Amerigo
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/20 | Chef, étteremkritika, Gasztronómia történet, magyar konyha
AZ ORSZÁG ÍZEI – A vasúti restikben a korán reggel induló vonatok miatt már hajnalban kezdődött az élet. Talpon volt a szakácsné, hogy zónapörkölttel, gulyással, savanyú tüdővel szolgáljon a vendégeknek. A savanyú tüdő gombóccal, pecsenyezsírral leöntve, fél citrom mellékelésével felszolgálva csak hajnali vendéglőben lehet jó, amikor tudvalevőleg más íze van minden ételnek, mint napközben, fejtegette
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/06 | Gasztronómia történet, magyar konyha
GASZTROFORRADALOM: A közepébe vágva, kezdjük talán ott, hogy mindaz, amit gasztroforradalomnak nevezünk, aligha több, mint palotaforradalom. Mindez annak ellenére is így van, hogy az elmúlt években alig akadt a témában magát valamennyire is komolyan vevő újságíró, aki az éttermi és séf élvonalról szólva ne írta volna, le a „forradalom” szót. Én azonban, már a kezdetektől úgy vélem, hogy a nyilvánvaló eredmények ellenére, a hazai változásokra sokkal inkább illik a palotaforradalom, mint a forradalom meghatározás.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/01 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha
HÚSOK FŰSZEREZÉSE – A hazai húsfogyasztás nagy részét a sertés- és baromfihús teszi ki, miközben az egy főre jutó évi marhahúsfogyasztás még a három kilogrammot sem éri el. Az elmúlt ezer esztendő során azonban, ez többnyire fordítva volt, és a sertés és baromfi fordult elő hasonlóan csekély arányban, mint manapság a marha. A hús fontos szerepet töltött be, és a főúri udvarok ételválasztékában is leginkább gazdagon fűszerezett húsok fordultak elő. A paprika előtti korok húsfogyasztását,
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!