DÖRGICSEI CSIBELEVES – A képen az eredeti Dörgicsei csibeleves receptjében hajdan szerephez jutó „quodlibet” retro paradicsompasszírozó látható, amely, mint a neve is utal rá, elsősorban paradicsom passzírozására szolgált, de persze alkalmas más lédús gyümölcsök levének kipréselésére is, így aztán, akár szőlőlevet is készíthetünk a segítségével, ha éppen akarunk. A „quodlibet” amúgy, latin szó és a jelentése: „amit tetszik”. (Egyébként, zenemű is létezik Quodlibet néven.)
VADGYÜMÖLCSÖK, TERMÉSEK – A vadon érő gyümölcs is csak gyümölcs, még ha kisebb és kevésbé húsos is, ezért a felhasználhatóságuk is éppoly sokféle és változatos, mint a termesztett fajtáké. Őszi erdeinkben leggyakrabban a borókát, csipkebogyót, fekete bodzát, húsos somot, galagonyát, kökényt, madárberkenyét, vadkörtét, vadalmát gyűjtik. Ha az erdő gyümölcseit, terméseit gyűjtjük, gondoljunk az erdőre és lakóira, és szolgáljuk is az erdőt.
A MAGYAROK ÉS A HALAK – A sózott, szárított, füstölt halakat, készüljenek azok az évezredek óta kedvelt, fehér húsú északi tőkehalakból, vagy a szárazföld édesvízi halaiból, a honi szakácsművészet nem sokra becsülte. A magát magyar születésűnek mondó Marx Rumpolt, 1581-ben megjelent, „Ein new kochbuch” című szakácskönyvében egy tucat szárított halból (Stockfish) készült ételt sorol fel, ám szerinte, a friss halat kedvelő magyarok, ezt csak
GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG– A gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, permanens gluténérzékenység, gluténszenzitív enteropátia, nem trópusi sprue és gluténintolerancia ugyanazt a gyógyíthatatlan, de diétával jól kezelhető autoimmun betegséget jelöli, más néven. Közülük, a lisztérzékenység elnevezés azért félrevezető, mivel gluténérzékenységet nem csak a liszt (búza, tönköly, alakor, emmer, rozs, árpa, zab, triticale) okozhat, a glutén felbukkanására számtalan nem várt helyen is biztosan számíthatunk.
LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG (laktóz intolerancia) – Mindenki, aki csak megteheti, hogy egy meleg nyári estén tejes fagylaltot nyalogasson anélkül, hogy a tejcukor (laktóz) meggyötörné, adjon hálát az evolúciónak ezért, hogy néhány ezer évvel ezelőtt a laktóz hasításáért felelős enzim termelődése az egyik kőkorszaki ősében bekapcsolva maradt. Az emberi DNS egyetlen apró bázispárjának változása Európa táplálkozására, s ezzel kultúrájára, történelmére is drámai hatással volt. A legutolsó jégkorszak idején a nyers tej még
Receptjeim, fotóim, és egyéb írásaim kizárólag írásos beleegyezésem után, a szerző és a forrás egyértelmű megjelölése mellett közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol az egész írás nem kerül közlésre, csak annak első sorai, majd a folytatásért a blogomra kattint az olvasó. Írásaimból idézetek formájában szövegrészek átvétele csak szerző és forrásmegjelölés mellett engedélyezett.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!