Szerző: Csíki Sándor | 2013/06/04 | Gasztronómia történet
AZ ÉLELMISZERIPARI kutatások egyik legnagyobb megrendelője mindenkor a hadsereg volt. A leveskockákhoz, tápszerekhez elvezető 18. századtól kezdődő kutatások, a konzerv feltalálása (Nicolas Appert, 1810), a margarin (Hippolyte Mège-Mouriès, 1869), s számos más eredmény, mind a hadseregek pályázataira, ösztönzésére született. A hadseregek és az ipari forradalommal rohamosan növekvő számú városi lakosság ipari léptékű ellátása egyre nagyobb üzletté vált.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/05/17 | Francia konyha, Gasztronómia történet, magyar konyha, Vélemény
A NEMZETÁLLAMOK születésénél – a nacionalizmus erősödésével – a nemzeti konyha és a nemzeti ételek fogalma is minden esetben előtérbe kerül. (Ezt a folyamatot utólag károsnak tartani hiábavaló lenne, már csak azért is, mert ez a stáció sem úszható meg – volt, és újra felbukkanóan, a jövőben is mindig lesz.) A nemzetállammá formálódás során a nemzeti konyhák a különbözőség és a látványos együvé tartozás bizonyítékává avatódnak, ahogy azt a 17. század kezdetétől, Franciaországban is láthattuk.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/04/19 | Gasztronómia történet, nemzetközi konyha, Recept, Történelem
MUSTÁRT AKARSZ KÉSZÍTENI? Jó ötlet, s hogy segítsek, összegyűjtöttem az elmúlt évszázadok néhány érdekes mustár receptjét. A mustár készítés évezredes múltra nyúlik vissza. Eredete, ahogy mondani szokás, a messzi múlt homályába vész. A középkor ismert szakácskönyveiben mind találhatunk mustár recepteket is. Lássunk belőlük néhányat. Az első recept egy ismeretlen szerzőjű, 13. századi kéziratos andalúziai arab szakácskönyvből származik, melynek latin elnevezése „Manuscripto anonimo”.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/04/10 | Gasztronómia történet, magyar konyha
LISZTEK ÉS KENYEREK – „De meg kell adni, hogy a búcsújáróhely kocsmárosnéja értette a maga dolgát, a marhapörköltnek olyan levet készített, hogy Szinbád áldani kezdte a kenyérsütőket, akik a piroscipót kitalálták.” (Krúdy Gyula) Ha már elfelejtettük volna, Krúdy sorai is emlékeztetnek rá, hogy a kenyér alapvető élelmiszerünk. Európában, de leginkább a mediterrán világban, ez a konyhaművészet
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/03/31 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Német konyha
A SVÁB KONYHÁBAN a tészta leginkább főtt gombócot (Knödel-knédli), metéltet (Nudeln-nudli) galuskát (Nockerln-nokedli) jelentett. Ezekhez leginkább laktató káposztát, hagymás zsírral megöntözött törtburgonyát, vagy babot adtak, de a savanyúság és tavasszal a saláta sem volt ritka. A lekváros és grízes tészták, mákos és diós nudlik éppúgy az étrend részét képezték, mint a szilvás gombóc, a kelt tészták különböző nemei lekvárral, vagy anélkül. A rétes (Strudel) ha hétköznapokon előfordult, csak grízzel, szebb napokon tejbegrízzel, káposztával, szezonban már tökkel töltődött. Mák, vagy túró, legfeljebb ünnepnap került bele, hiszen ezek a városi piacon is jól eladható termékek voltak.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2013/03/28 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Német konyha
A SVÁBOKHOZ, A SVÁB KONYHA hagyományaihoz kapcsolódik egy húsvéti szokás, melynek gyökereit a Bibliában találhatjuk meg: „Ketten közülük még aznap elindultak egy Emmausz nevű helységbe, amely Jeruzsálemtől hatvanstádiumnyi távolságra feküdt. Beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben beszélgettek és vitatkoztak egymás között, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.” (Lukács 24, 13-16) A bibliai Emmauszt számos hellyel azonosították már, ám a leginkább esélyes település Imwas, Jeruzsálemtől tizenegy kilométerre, északnyugatra.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!