A MAGYAR GASZTRONÓMIÁRÓL – 1792-ben a Magyar Hírmondó beszámolt a nádorispán alföldi utazásáról. A cikk írója a bécsi vendéglősöket sem mulasztotta el kritizálni: „Csongrád és Ketskemét között Újfalunál, sátor alatt vendégelte meg a’ Gróf Úr Nádor-Ispány ő Királyi Fö-Hertzegségét, ’s a’ vele lévő Fő Méltóságokat magyaros ebéddel. Nem maradt el ebből, a’ jó-féle gulyás-hús is, mellyet annyira majmoznak a’ Bécsi Vendégfogadósok;
DUZMA – Hallottad már ezt a kifejezést? Nem? A Czuczor Gergely – Fogarasi János szerkesztette, 1862-ben kiadott „A magyar nyelv szótára” 1. kötete szerint a duzma: „Tajték, hab, melyek felduzzadásból eredtek.”, vagy „Felfúvódás, mely gőgből vagy haragból ered.”. Az előbbiekből talán már kikövetkeztethető, hogy konyhai nyelv magyarításával, vajon melyik ételcsoportnál is kezdték a duzma szót használni.
„A demizsonban csopaki rizling van, 13 fokos… – vágott közbe Péteri. – Ebben az üvegben pedig egy üveg villányi cirfandli… Szabó néni némán meredt a borosüvegre. Most mit csináljon? Rakassa vissza legalább a felét mindannak, amit készséges szomszédja hozott? Mert ha ő megy vásárolni, se lazac, se kaviár nem volna itt a konyhaasztalon, az bizonyos.” (A Szabó család, 1959) Szabó néni, akinek a hangját a keddenkénti rádiósorozatban Gobbi Hilda kölcsönözte, nem sok kaviárt kóstolt életében. Lapáj utcai konyhájából is fájón
LUCSKOS KÁPOSZTA – A Magyar Nyelvészet 6. számában (1861) Lőrincz Károly a Háromszéki nyelvjárásról szóló értekezésében szerepel a lecskáposzta kifejezés: „lecskáposzta: lucskos káposzta, zagyván főtt káposzta”. Akinek a „lecs” idegenül hangzik, gondoljon csak a lecsó szavunkra, s mindjárt megvilágosodik. Ezúttal tehát, a lucskos, vagy zagyván főtt káposztáról lesz szó.
A KOLOZSVÁRI KENYÉR – Hallottál már a kolozsvári kenyérről? Feltehetőleg semmit, vagy sokkal kevesebbet, mint az úton-útfélen sütött pizzáról és más olasz sütőipari termékekről. Sok jó „olasz” pékünk van már, vállaltan magyart azonban hiába is keresünk. Nem divat! Pékjeinket – legyenek bármily’ újhullámosak is – a jelek szerint, mélységében nem igazán érdekli a gazdag magyar gasztronómiai hagyomány, tudás. A debreceni, vagy a miskolci (jól hallottad: a miskolci!) kenyér, vagy az alföldi magas
KOLOZSVÁRI KÁPOSZTA – Mindenki hallott róla, sokan főzték is már, még többen kóstolták. Legendás! Szeretjük, de vajon ismerjük-e eléggé? Ebben a posztban számos recepttel találkozhattok. Válasszátok ki a ízlésetekhez legközelebb állót és főzzétek meg. Ám mielőtt nekifognánk, lássuk csak, hogy honnan is veszem, hogy a kolozsvári káposztát „francia” káposztának is nevezték.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!