A BALATON ALAPANYAGAI 2016 – Levelet kaptam a minap Szauer Judittól és Budavári Dóritól: „Szeretettel mutatjuk be a „Balaton Alapanyaga 2016” kampányt, amivel szeretnénk felhívni a figyelmet az egész éves balatoni gasztronómiára, a magas minőséget nyújtó vendéglátó egységekre, a hazai termelőkre, és a helyi vendéglősök összefogására.
KONYHAI TRÜKKÖK – 1) Gyorsíthatjuk a „karamellizálódást”, ha a finomra vágott hagymához szódabikarbónát adunk. A hagyma a hozzáadott kevés (½ kg hagymához ½ tk.) szódabikarbónától már fele annyi idő alatt aranybarna lesz. 2) Piték, sütemények sütéséhez, használjunk reszelt fagyasztott vajat. A lereszelt fagyasztott vajat könnyebb lesz a liszttel elmorzsolni. 3) Hogyan puhíthatjuk meg percek alatt a kemény vajat?
FOOD&WINE – 2016. november 25-én ünnepli a 8. születésnapját a blogom, a FOOD&WINE. S, hogy miért ma, október 28-án írom meg mindezt? Mert azt hittem, hogy ma van a szülinap, de nem, 2008. november 25-én került fel az első írás az oldalamra „Kürti, Blumenthal – molekuláris gasztronómia” címmel. Ugyanezen a napon jelent meg a „Nemzeti ételeink” című írás is, amivel talán jelezni akartam, hogy sokszínű , kiegyensúlyozott blogra kell felkészülni. Másnap, a közelgő karácsonyhoz kötődően, egy mitológiai téma került elő, a „359. nap” címmel. 2008. november 28-án a Disznókőnél tett látogatás beszámolója követte a karácsonyt más szemmel vizsgáló mitológikus tartalmat „Szecsuán és Tokaj” címmel. Az ezután következő sokezernyi írást, a ma már évi egymilliót meghaladó látogatót már nem mondom. Inkább olvassatok!
KADARKA – Ami valaha volt, az mind valahogy megvan – ezt írja a Kadarka szőlőjéről és boráról szólva a költő Babits Mihály; „az életből semmisem veszhet el, mert az élet egészében egy, a maga történeti egységében, akárcsak egy ország”. De a Kadarka a kékszőlők leginkább elterjedt fajtája volt, amelyet az elmúlt ötven-száz év során mindenfelé ültetettek és sokszor silány, tanninszegény, kommersz tömegbor készült belőle, s emiatt majdnem ki is hullott az idő rostáján. Babits, mint szekszárdi rác kadarkatermelők leszármazottja, és mint a 20. század egyik legnagyobb magyar poétája a létezés egészéről azt
HATÁRON TÚLI BORÁSZOK – A történelmi Magyarország területén folytatott szőlőművelés évezredes jelentőségéről sokféle nézet él, azonban úgy tűnik, hogy „A szőlőművelésnek hazánkban a filoxera-vész fellépése előtt sem a kormány, sem a magánosok nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, és csak e szőlőbetegség fellépése ébresztette a közvéleményt a termelés ez ágának fontosságára.” (Bernát Gyula, 1938) A helyzet az óta gyökeresen megváltozott. A történelmi Magyarország szőlő termelésében, fajtaválasztékában a 19. század második fele hozott döntő változást. Bernát Gyula, „Az új Magyarország
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!