Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/16 | Francia konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
PROUST ÉS A PETITE MADELEINE – „A tea mellé anyám egy kis Madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/14 | nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
AZ ÍZÉRZÉKELÉS ELŐNYEI –Biológiai objektumként az ember, akárcsak a többi állat, a környezetében hozzáférhető élelmiszerek rendszerében éli le az életét. Ezt a rendszert a földrajzi, éghajlati, s ma már társadalmi és gazdasági meghatározottságon túl, az új iránti kíváncsiság (neophilia) és az újtól való
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/12 | nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A HELYES NYELVTÉRKÉP – Az étkezés mindenkit érint. A mindenkit érintő étkezéshez pedig, általános esetben, egy mindenkit érintő érzékelés, az ízérzékelés (és szaglás, etc.) is társul. Az ízek érzékelése annyira magától értetődőnek és közönségesnek tűnik, hogy alig gondolunk rá. Így aztán, azt sem tarjuk fontosnak, hogy legalább alapjaiban helyes képünk legyen róla. Így eshet meg, hogy a legtöbben még ma is legfeljebb 4 alapízről hallottak és az ízérzékelés helyét is (a tanítottaknak megfelelően!) rosszul tudják.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/09 | Gasztronómia történet, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A MINDENEVŐ DILEMMÁJA – A dilemma első megfogalmazása már Jean-Jacques Rousseau (1712-1778), és a napjainkban a „Mondd meg, mit eszel, s megmondom ki vagy” (Dis-moi ce que tu manges, je te dirai ce que tu es.) mondatáról is ismert francia gasztronóm, Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755-1825) munkáiban is felbukkan.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/09 | Gasztronómia történet, Sör
A MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE – A Monarchia nyugati felének, beleértve a mai Ausztriát, de nem ide számítva, Csehországot, Galíciát, Dalmáciát és Szlovéniát, alkoholfogyasztása nemzetközi összehasonlításban közepesnek volt mondható. 1881 és 1910 között az osztrák fogyasztás tiszta alkoholban számítva 11 liter körül volt, és ennek a 40 százalékát a pálinka, a Schnaps ad. Ausztria hosszú évszázadokon át inkább borfogyasztó országnak számított. A 16. században a bécsiek egy főre eső átlagos évi borfogyasztása mintegy 250 liter volt, és még 1730-ban is 160 liter maradt. A 19. század elejére, a császárváros borfogyasztása 100-120 liter/fő/év mennyiségre csökkent és a bor a helyét egyre inkább a pálinkának és a sörnek adta át. A vidéki Ausztriában azonban a bor már
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!