ÚJABB KÉPEK – Nemzeti Gulyás Nap

SOKSZÍNŰSÉGÉVEL és integráló erejével a Nemzeti Gulyás Nap ezrek rokonszenvét vívta ki, s ezrek ízlésével találkozott. A bal oldali fotón a 21 Magyar Vendéglő (Budai Vár) bejárata melletti üvegen a Michelin Guide 2010 piros színű emblémája, s felette a Nemzeti Gulyás Nap  logója. Szimbolikus találkozás ez, amely a nap szellemét, s erejét is jelzi. Ezért lett ez a kép az írás „címlap” képe. Az üvegen a szemben lévő Café Pierrot tükröződik. A Pierrot, s francia séfje is csatlakozott a Nemzeti Gulyás Naphoz.

(tovább…)

BALATONI ÉTTERMEK – Szemestől Füredig

MÚLT HÉTVÉGÉN négy balatoni étteremben is jártunk. Siófok, Szemes, Tihany és Füred voltak a túra állomásai. A pénteki siófoki vacsora után szombaton a Kistücsök, a Ferenc Pince Csárda és az Astoria Étterem és Sörkert következett. Mindhárman a Nemzeti Gulyás Nap (NGN) résztvevői. Három étterem, három stílus, három átlagon túlmutató étkezési élmény. A három helyben közös, hogy a tulajdonos együtt él az éttermével. Ahogy Csapody Balázs (Kistücsök) mondta a kerthelyiségben: „Ez a nappalim.”

(tovább…)

HALÁSZLÉ (6) – Mítosz-Marketing (MM)

halászPÉLDAÉRTÉKŰ ÉS tanulságos, ahogy a bográcsok környékén már a kezdet kezdetén megjelenik a mítosz. A mítosz felnagyítja, majd misztikus magasságokba emeli az ételt, amely ettől bizonyítottan csak ott, akkor, és mindenekfelett csak az által a személy által elképzelhetően lesz elkészíthető, és így válik megkülönböztethetően más, jobb, kiválóbb étellé, mint bárkié, bárhol. Ez a mítosz-marketing (MM) igen hatékonyan működik, mert láthatóan nem az iskolázottságtól, sokkal inkább az emberi természettől és a mélység és a történetmesélés iránti fogékonyságból lesz az, ami.

(tovább…)

HALÁSZLÉ (5) – Duna, Tisza, Balaton halászléje

A KÉSŐ TAVASZTÓL kora őszig nagy tömegben halászott halak nem csekély részét sózással, füstöléssel, napon, szélben szárítással tartósították. Többek között a már említett téli böjtökre gondolván. A halszárítás különösen az Alsó-Tisza vidékén és Komárom környékén volt elterjedt, ahogy a halászlevek is itt, ezeken a részeken mutattak erőteljes fejlődést és fejlettséget. A Balaton halászléjére is az Alsó-Tisza vidékéről származó halszárító idénymunkások és asszonyaik főzési hagyománya és tudása gyakorolt hatást. A Tisza partján igen nagy számban helyezkedtek el a halszárító tanyák. A néprajzi irodalom szerint a 19. század közepén Szeged–Csongrád között legalább

(tovább…)