AMBRUS LAJOS: Pomona Hungarica 1.

AMIKOR ELJUTOTTAM a versailles-i királyi gyümölcsöskertbe, a Potager du Rois-ba, a Jean-Baptiste de La Quintinie főkertész alapította gyümölcsgyűjteményhez december volt – friss, meleg atlanti szél csapdosta a füleimet. Az a kirándulás megrendítő volt. S bár a kert építőjének kezdeti energiáit leginkább a versailles-i mocsár lecsapolása kötötte le, közben mintegy mellékesen, a terep adta kényszertől inspirálva föltalálta az alagcsövezés furfangos rendszerét; 1678 és 1683 között árkokat ásott, kavicságyakat hozott létre; majd a kolostori kertekből ismerős magas ágyásokat épített a király birtokán – 9 hektáron.

(tovább…)

FIRTOSI REZEDÁK – József Dezső (1886-1965)

Vad rezeda (Reseda lutea)

MINT MESSZI FELHŐKBŐL csordogáló harangszó. Mint titkos táj vagy ismeretlen kottakép. ’Firtos’. A gyermeki emlék őrzi ilyennek – amelyik nem tudhatja, hogy egy-egy misztikus szóban miféle jelentések torlódhatnak össze. Hogy például a Firtosban, nem mellesleg, benne lakozik egy szőröstől-bőröstől jószívű tündér is. Aki a rege szerint angyalként szokott leereszkedni lakhelyéről, a Firtosvárból – és éjszakánként észrevétlenül fölkeresni a nagybetegek házait. Majd csudatévő, gyógyító füveket helyezni ágyuk mellé. S közben, mily dicső karitász, ez a jótündér a szegény nép üres kamráit feltöltögeti aranysárga búzával és piros, gyöngyöző borral.

(tovább…)

NÉMET-OSZTRÁK hatások – az erdélyi konyhaművészetben

EGY MONDÁS SZERINT – írja Berecz Edgár – ott végződik Európa, ahol a katolicizmus véget ér és az ortodoxia vagy az iszlám kezdődik. Ez a hely pedig Erdély, édes szülőföldünk, az utolsó tartomány, amely zárókő a nyugati világ védőbástyáján. A török hódoltság és ezen belül Bethlen Gábor fejedelem uralkodásának aranyévei után hazánkat, Erdélyt sorozatban sújtották az égi és a földi háborúk. A sok esőzés, szárazság, pestis, tűzvész és az egymást követő háborúk, amelyekben a magyar, a török és a császári hadak sarcolásai a zsoldosok fosztogatásai, a lakosságot pusztító, vagyonát felprédáló csatározások tönkretették az előző évtizedek eredményeit.

(tovább…)

KÓSER ÉTEL – szárnyasok, s egyebek

BERECZ EDGÁR írt egy könyvecskét „Zsidó hatások az erdélyi magyar konyhaművészetben” címmel, amit 2006-ban jelentetett meg Székelyudvarhelyen. Az előző részben az erdélyi zsidó és az erdélyi magyar konyhaművészet történelmi kapcsolódási pontjairól volt szó, most pedig az egészséges  kóserolásról, a szárnyasokról, egyebekről esik szó, amelyekhez videókat is beszerkesztettem. Fogadjátok Edgár érdekes írását. (CsS)

(tovább…)

ZSIDÓ HATÁSOK – az erdélyi magyar konyhaművészetben

BERECZ EDGÁR írt egy könyvecskét „Zsidó hatások az erdélyi magyar konyhaművészetben” címmel, amit 2006-ban jelentetett meg Székelyudvarhelyen. A bevezetőben így ír: Mostanában egyre többen írnak az erdélyi konyháról, mondhatni divat lett hasonló témájú könyveket kiadni és vásárolni. Sajnos olyan kiadványok is napvilágot láttak, amelyek erdélyi konyhaművészettel foglalkoznak ugyan, de elmulasztottak figyelmet szentelni a német, a sváb, a szász, az örmény, az erdélyi román és végezetül a zsidó konyhának. Sokan csak a székely konyhát taglalják, és megfeledkeznek arról, hogy a Székelyföld csupán egy tartománya Erdélynek.

(tovább…)