ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL 2013 –

ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL 2013 – A bölcs rabbitól megkérdezik a tanítványai, “Rábelében, mitől édes a kávé, a cukortól vagy a kavarástól?” Nu, természetesen a kavarástól – feleli a rabbi. Akkor miért kell bele cukor? – kérdezik a tanítványai. Szamarak, hogy tudjuk, meddig kell kavarni!” Ez a kedvenc gasztro viccem, de a másik sem rossz.

(tovább…)

MACESZ HUSZÁR – „meg ahogy a nagyanyám” (zsidó bistro)

MACESZ HUSZÁR (zsidó bistro) – Jé, de jópofa! – mondta valaki, amikor a Macesz Huszár nevet bemondtam. Kóser? – kérdezte. Nem, nem kóser! Zsidó? Igen. Disznó van? Disznó nincs! Na, de azt mondtad, hogy nem kóser, akkor mér’ nincs disznó? Nem kóser! Disznó nincs! – és még így folytatódott volna egy darabig, ha hagyom, de nem hagytam. Eltelt már néhány nap is azóta, aztán többed magammal egy asztaltársaságban, végül megtapasztaltam, hogy miféle szerzet is ez a szellemes nevű „Macesz Huszár” zsidó bistro, a hétkerben, a Kazinczy és Dob utca

(tovább…)

LIBA és LIBAMÁJ – a libahizlalás és a hízott máj

A HÍZOTT LIBAMÁJ a klasszikus francia konyha kultikus alapanyaga, a luxus szimbóluma, melyet egy sorban emlegetnek a krémes beluga kaviárral, az illatos Alba madonna szarvasgombával, a Colville öbölben gyűjtött osztrigával. A lúd háziasítása, mint azt már Charles Darwin a háziállatokról értekezve megjegyezte, a messzi múltban történt, s mindjárt két lúdfajból is. A kínai hattyúlúd Kelet-Ázsiában, a nyári lúd pedig Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában lett az ember egyik elsőként háziasított madara.

(tovább…)

ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL 2012 – a legjobb sólet recept

A SÚLYOS SZÁRAZSÁG következtében nagy éhínség fenyeget. Egekbe nőnek az árak, nincs takarmány. Gabona alig, a kenyér híjával. A rabbi azonnal böjtöt parancsol, ám a szomszéd falu rabbija mégis nagy lakomát rendez. „Hadd lássák odafent, hogy mi enni is szoktunk.” – magyarázza híveinek. „Ha folyton csak böjtölnénk, még azt hihetnék az égiek, hogy megvagyunk mi eledel nélkül is!”

(tovább…)

HUMMUSZ – 300 éves „magyar hummusz” recept

A HUMMUSZ arab nyelven annyit tesz, mint csicseriborsó. Legkorábbi, már jól felismerhető, egyiptomi eredetű receptje „Hummus Kasa” néven a középkori, 13. századi Wasf al-Atima al-Mutada”  című szakácskönyvből származik. (Érdemes a kasa szóalak kásával való hasonlóságára is felfigyelni.) A „Hummus Kasa” készítésének receptje a következő: „Végy csicseriborsót, s miután megfőtt, zúzd össze. Végy ecetet, olajat, tahinát, borsot, …

(tovább…)

SHAKSHUKA – arab, zsidó lecsó tojással

A SHAKSHUKA (másként: shakshouka, chakchouka) olyasféle (vagy olyan) étel, mint a tojásos lecsó, többnyire még őrölt pirospaprikával is fűszerezve, bár ez nem kötelező eleme. Izraelben, ahová a tunéziai zsidók vitték, éppúgy ismert, mint Törökországban, Algériában, vagy Marokkóban. Különösen télen népszerű és komoly vetélytársa lett a falafelnek és hummusnak. Kultétel.

(tovább…)