Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/22 | bor, Bor és étel párosítás, borász, Fesztivál, magyar konyha, nemzetközi konyha
ERDEI TÜNDE sommelier (pohárnok) azzal lepett meg, hogy a kezembe nyomta a 80 híres borász 80 kedvenc ételének hírt verő színes nyomtatványt. Általában nem igazán kedvelem az ilyen kiadványokat, de a borászok névsorát látva kiderült, hogy legalább a 80 százalékukat személyesen is ismerem, így aztán a rendezvény már fel is keltette az érdeklődésem. Az ötlet irigylésre méltóan remek, s joggal tételezhetjük fel, hogy ismert borászaink az ételek ízvilágában is jól eligazodnak, bár nem tudom, hogy lehetne-e bármiféle kapcsolatot kimutatni a borász, s bor stílus és a kedvelt ételek között. Talán igen, talán nem, bár inkább arra hajlok, hogy kell lennie kapcsolatnak. A SYMBOL rendezvénye egy megjelenő könyvhöz
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/20 | magyar konyha, nemzetközi konyha, Recept
A TÖK JÓ ELEDEL, s ezt már nem is kell bizonygatni. Szezonja is van, s szerencsére egyre többféle tök jelenik meg, ezzel pedig egyre többféle ízvilágú tök elkészítésre nyílik lehetőségünk. Korábban a spárgatök (Cucurbita pepo) s vele a magyar tökfőzelék szinte az egyetlen volt, amelyet ebből az igen népes újvilági növénycsaládból rendszeresen fogyasztottunk, s büszkék is voltunk (vagyunk) rá, hiszen a kapros tökfőzelék kiváló, s valamennyire még unikumnak is számító ételünk. A bal oldali képen négyféle tök látható. Kanadai tök (amit talán csak nálunk neveznek így), spagetti tök, mézes mackó tök és japán tök. Mind más, s mind másképpen jó és ízletes.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/18 | magyar konyha, nemzetközi konyha
PADILLA CAMONES Karen M. „A perui és magyar gasztronómia” címmel írt szakdolgozatot. Mivel a perui gasztronómia egyébként is érdekel, s több alkalommal is írtam róla, közzéteszem Karen szakdolgozatának Perura vonatkozó részleteit. A gyökerekről így ír:: „Tizenhét éve élek Magyarországon, de többnyire perui hagyományokon és perui ételeken nőttem fel. Sajnos nem mindig tudtunk eredeti hozzávalókat használni, mivel Magyarországon nagyon sok perui fűszer, növény nem található meg. De természetesen anyukám mindig kitalált valami mást, amivel helyettesíteni tudta a hiányzó összetevőt.”
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/07 | magyar konyha, olasz konyha, Recept
A RIZIKE EGY REMEK ERDEI gomba, több ehető fajjal és Zoltán éppen ilyet hozott. Friss szedés, és megnyugtatott, hogy ezt a gombát nem igazán lehet más, mérgező gombákkal összekeverni, amit készséggel elhittem, s a továbbiakban, bár az egyetemi tantárgyaim között akadt növényrendszertan is, így meglehetősen sok gombát kellet megtanulnom és felismernem, nem álltam neki kutakodni sem az emlékeimben, sem az interneten, hogy így van-e. (A szőrgombával ugyan valamennyire összetéveszthetők, ám az a csípős íze miatt egyébként sem ízletes.)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/05 | magyar konyha, nemzetközi konyha, Recept
A WIENER SCHNITZEL, vagyis a bécsi szelet törvényben rögzítetten mindig borjúból kell, hogy készüljön. A 19. század végétől azonban Magyarországon is terjedni kezdett a polgári konyhában a sertéshúsból készített rántott szelet, amit Ausztriában „Wiener Schnitzel vom Scwein”, más német nyelvű területeken többnyire „Schnitzel Wiener Art” névvel különböztetnek meg a borjúból készített rántott szelettől. Bármilyen húsból is készítsük rántott szeletünket, az eljárás mindig ugyanaz.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/03 | magyar konyha, nemzetközi konyha, olasz konyha, Történelem, zsidó konyha
HA VASÁRNAP, AKKOR rántott hús. Generációk számára a vasárnap egyet jelentett (s sokaknak egyet jelent ma is) a jobb ételek asztalra kerülésével. A jobb ételek a világnak ezen a részén a húst jelentik. Ha vasárnap, akkor a húslevest, s a rántott húst. A rántott hús sertésből, baromfiból, többnyire csirkéből, kevésbé pulykából, s még ritkábban borjúból készül, Pedig az igazi, a példaként szolgáló rántott hús, a Wiener Schnitzel kizárólag borjúból készülhet.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!