A PEST-BUDA Étteremről már írtam korábban is. Éppen azon a napon jártam ott – persze nem egészen véletlenül – amikor a Pest-Buda kinyitotta ajtaját. Aztán eltelt néhány hét és a hivatalos, vendégsereggel teli megnyitóra is sor került. A hazai gasztronómiai élet számos (fő)szereplője hivatalos volt, s ment el a Zsidai család étteremavatójára, s kóstolta a Pest-Buda ételeit. Jó hangulatú összejövetel volt, amelyről cseppet megkésve, most számolok be.
A BODZA PEZSGŐ – A bodza pezsgő, bodza szörp, majd a későbbiek során, ha a bodza termése is beérett, a bodza bor, bodza lekvár különösen a tőlünk északabbra élők körében népszerű. Ők tán jobban megbecsülik a természetnek ezeket az ajándékait is.
A bodza pezsgő kellemes nyári ital és készítése igazán jó szórakozásnak számít.
A Fekete bodza (Sambucus nigra) és a Gyalog bodza (Sambucus ebulus) is jól ismert hazánkban. Közülük inkább a Fekete bodza virágját, termését hasznosítjuk. A már említettek mellett a bodza virágjából gyógytea is készül, termését élelmiszer festékként használják, s virágját sörtésztába bundázva is fogyasztják.
A BIARRITZ akkor kelt életre, amikor a polgári Magyarország, és annak mára már legendává érlelődött kávéházi világa is még élt. Az épület 1935-40 között épült. A kávéházat 1938-ban nyitotta meg a neves és nagy tapasztalattal bíró vendéglős, Tihaméry Kálmán, új kihívást keresve a parlament közelségében fekvő, a Kossuth tér és a Balassi utca sarkán álló modern, franciás kávéház üzemeltetésében. A Biarritz hamarosan a „stamgaszt” (Stammgast, törzsvendég) nyüzsgésétől hangos, ahogy ma is.
NOSZLOPI, vagy ERŐS PISTA. Vajon melyik a hitelesebb, jobb? Korábban, az IPM nagy paprika tesztjében ízleltem ezeket a termékeket és véleményt is nyilvánítottam. A véleményem egyértelmű volt. Azóta is többször eszembe jutott az eredmény. Most újra nekigyűrkőztem. Vettem két üveggel ebből, két üveggel abból.
Az IPM Nagy Paprika tesztjében a Noszlopi erőspaprika krém megelőzte az Erős Pistát, amit azóta is használtam, ám a termék közben új megvilágításba került.
UTAZÁSAIM SORÁN – írja Berecz Edgár a könyvében – huzamosabb ideig éltem Németországban, megfordultam Svájcban és bejártam Ausztria tartományait. Ez idő alatt hobbim a konyhaművészet és a tájszólások tanulmányozása volt. Ugyanakkor hirtelen ötlettől vezérelve elhatároztam, hogy közelebbről is megvizsgálom azokat a konyhai szakkifejezéseket, amelyeket átvettünk és nálunk is meghonosodtak. Ebben a könyvecskében válogattam össze azokat, amelyeket érdekesnek gondoltam vagy, amelyek hasznosak lehetnek a vendéglátóiparban dolgozók számára. Bár pincéreknek és szakácsoknak szánom elsősorban, könyvemben a böngészni szerető ínyencek és háziasszonyok is találhatnak csemegézni valót.
LIBAMÁJ FESZTIVÁL lesz május 20-22 között a Budai Vár Savoyai teraszán. Ebből az alkalomból érkezett libamáj és libamell, és ebből az alkalomból írtam néhány receptet, amit meg is főztem. Végül egy ebéd állt össze, frissen sütött kenyérrel, tokaji aszúban és cigánymeggy pálinkában pácolt libamájból készült pástétommal, spárgakrémlevessel, kalácsos libamájjal, aranymazsolával, sárgabarackkal, valamint bulgurral, s quinoaval tálalt, füstölt kápia paprikás paprikamártásos libamellel, rakott palacsintával. A Tokaji aszú mellett, Frittmann Ezerjó, Irsai Oliver, Vylian rosé járult az ebédhez. A receptek és az ebéd képei következnek.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!