SÁRGABARACK DZSEM – Édesanyám minden évben főzött sárgabarack lekvárt. Ha a kertünkben álló sárgabarackfáról nem fagyott le tavasszal a virág, akkor annak a terméséből, ha lefagyott, mint majdnem mindig, akkor pedig a zöldségesnél vásároltból. Az elkészült lekvárok a háromajtós szekrény tetején sorakoztak cellofánnal fedett, színes befőzőgumival lezárt literes üvegekben, várva arra, hogy elfogyasszuk. Ez időnként csak sokára következett be, mivel akkoriban még nem rajongtam annyira érte, mint manapság.
HÁNY ÉTELT ISMERSZ? – Egy legutóbbi angliai vizsgálatból igen érdekes dolgok derültek ki, bár, aki a hazai gasztronómiai közállapotokat kicsit is közelebbről ismeri, azt talán nem lepi meg a lesújtó eredmény. Évtizedek óta ismert, hogy, miközben a főzőműsorok népszerűsége töretlen, egyre kevesebben (igen, egyre kevesebben) főznek. Az angliai vizsgálat szerint, a közel kétezer válaszadó egyharmada (31%) évente jó, ha egy új ételreceptet kipróbál, és nyolc válaszadó közül hét, még egy omlettet sem tud
BORRÉGIÓK KONYHÁI – „A belső megfigyelő legtöbbször semmi különöset nem talál saját vidéke leggyakoribb alapételeiben, azok hiányát vagy eltérő formáját más táplálkozási szokások ismerete híján el sem tudja képzelni.” áll a Néprajzi Lexikonban, s ezzel a magunk mindennapi tapasztalata alapján is egyetérthetünk. A táplálkozásunkhoz kapcsolódó földrajzi felosztás is igen sokféle lehet, s mindegyik mögé kerülhet logikus és helytálló érvelés. Így aztán, eshet szó fél-országnyi méretű táplálkozási tájakról, termetes régiókról, méretes szub-régiókról, jól körülhatárolható kulturális, történelmi egységekről,
HÚSSÜTÉS, KOLLAGÉN – Minden szakszerűen vágott hússzelet neve steak, tehát nem csak a vesepecsenyéből vágott húsok számítanak annak, ahogy az elterjedt. Bár definíció szerint minden húsból, akár a csiga talpából is metszhető steak, leggyakrabban mégis marhasteakkel találkozunk. Színük alapján vörös és fehér húsokat különböztetünk meg, ám mitől függ a húsok színe? A kétféle hús között csupán a sejtalkotók és a rostok számában jelentkező mennyiségi különbség van. A színkülönbséget az izomszövetben oxigént
A TÖKÉLETES FŐTT RIZS – A rizs a Föld népességének fele számára alapélelmiszer és az olyan országokban, mint Kambodzsa, vagy Banglades a napi energiabevitel háromnegyedét adja. A rizs (Oryza sativa) az indiai szubkontinensen, Észak-Indokínában és Dél-Kínában is őshonos és vélhetőleg egymástól függetlenül, több helyen is háziasították. A rövidszemű változatok háziasítására valamikor i.e. 7000 körül, a Jangce folyó völgyében, Kínában kerülhetett sor, a hosszúszemű változatokat pedig valamivel
Receptjeim, fotóim, és egyéb írásaim kizárólag írásos beleegyezésem után, a szerző és a forrás egyértelmű megjelölése mellett közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol az egész írás nem kerül közlésre, csak annak első sorai, majd a folytatásért a blogomra kattint az olvasó. Írásaimból idézetek formájában szövegrészek átvétele csak szerző és forrásmegjelölés mellett engedélyezett.
SÁRGABARACK DZSEM – Édesanyám minden évben főzött sárgabarack lekvárt. Ha a kertünkben álló sárgabarackfáról nem fagyott le tavasszal a virág, akkor annak a terméséből, ha lefagyott, mint majdnem mindig, akkor pedig a zöldségesnél vásároltból. Az elkészült lekvárok a háromajtós szekrény tetején sorakoztak cellofánnal fedett, színes befőzőgumival lezárt literes üvegekben, várva arra, hogy elfogyasszuk. Ez időnként csak sokára következett be, mivel akkoriban még nem rajongtam annyira érte, mint manapság.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!