ZAMATOS TOJÁSOS LECSÓ – ahogy Csíki Sándor főzi

Tojásos lecsó, ahogy Csíki Sándor készítiTOJÁSOS LECSÓ – A lecsó egy hajdanában mártásnak indult zöldségragu. A magyar konyha paprikás, pusztaillatú világának ifjonc városi, polgári szerzete, tehát cseppet sem népi lelemény. Története és születése korunkban bontakozik ki legteljesebben. Nagyra tartott szerzők gyakorta elmélkedtek már a hagyma, paprika, paradicsom alkotta lecsó mibenlétéről, a paprikaaprításról, a sóról, az őrölt pirospaprika szükségességéről, a világ dolgairól. Számtalanszor írtam a lecsóról, s büszkén állíthatom, hogy a lecsó

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – Bálóné, a leghíresebb magyar főzőasszony

Báló JánosnéBÁLÓ JÁNOSNÉ – Jót tesz léleknek, testnek; reményt és biztonságot és magabiztosságot és élerterőt ad, ha tudjuk, jó főzőasszony ügyködik közelünkben. Anya, feleség, Mariska néni, Tercsi néni, Lívia, Kati, Böbi – mint „a főzőkanál poétái”. Szelektáljunk hát az emlékezet rostáján, ki is lehetne a „főzőkanál poétája”?  Aki a semmiből kész világot tud teremteni, akinek konyhájából a gyomron keresztül táplálkozik a szív, s aki az élet

(tovább…)

TÚRÓGOMBÓC – Minden, amit a túrógombócról tudni akartál!

TÚRÓGOMBÓC – Minden, amit a túrógombócról tudni akartál!

túrógombócTÚRÓGOMBÓC – A túrógombóc a gombócok változatos családjának jeles tagja. Hozzánk osztrák közvetítéssel érkezett és a szakácskönyvek tanúsága szerint, a 19. század második felétől, végétől kezdett terjedni, vagyis, nagyjából akkortól, amikor a hazai tejipar is erősödni kezdett, s a városokban tejtermék már nem csak a kofáktól volt beszerezhető. Az erőteljes osztrák hatás ellenére,  ma is tovább él a cseh eredet legendája is, amit leginkább a csehek gombócimádata látszik hitelesíteni. A gombócok azonban – mint az józan ésszel sejthető – annak ellenére sem Svejk szülőföldjének kizárólagos találmányai,

(tovább…)

NÉGYTOJÁSOS, NYOLCTOJÁSOS – 13 tojásból készülő házi tészta

négytojásos, nyolctojásos tésztaTOJÁSOS TÉSZTA – A 4 tojásos levestészta a menzák tésztája, s általában nem is sokra tartom. 4 tojás alatt már nem is beszélhetünk becsületese tésztáról, legalábbis a fehér asztalnál, miközben teljesen logikus a szabvány meghatározása, s fogalmilag az egytojásos tészta is tojásos tésztának számít, de mégis, ki az az elvetemült, aki a vendégeit ilyennel akarja etetni? A Magyar Élelmiszerkönyv megfogalmazásában a tojásos tészta definíciója:

(tovább…)

KRÚDY GYULA GYERMEKEI – Krúdy Mária és a gyerektartás

Krúdy Gyula és családja. Balról jobbra: ifj. Krúdy Gyula, Krúdy Ilona, ifj. Krúdy Gyuláné, Krúdy Zsuzsa, Krúdy Mária, Krúdyné Rózsa Zsuzsa, Krúdy Gyula (1928)KRÚDY GYULA – Krúdy Gyula 1899. végén vette feleségül dr. Spiegler Gyula Sámuel balassagyarmati rabbi és Pollák Teréz leányát, Spiegler Arabella tanítónőt (írói nevén: Bogdán Bella, majd Satanella). Írásainak gyűjtemény kötete 1894-ben jelent meg „Satanella Tárczái” címme. Bellától három gyermeke született, sorrendben: Gyula (1900), Ilona (1902) és Mária (1907). Közel húsz év házasság után, 1919-ben elvált az első feleségétől, s még abban az évben, július hónapban feleségül vette a nála huszonegy évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát, akitől 1919-ben született meg Zsuzsanna nevű leánya, az, aki majd

(tovább…)

TÖLTÖTT KÁPOSZTA – Nyári töltött káposzta receptje, Biharból

Radvánszki Attila és felesége, Tarcsi ÉvaNYÁRI TÖLTÖTT KÁPOSZTA – Hajdú-Bihar megyében, a Berettyó mellett fekszik az alig több, mint ezer lakosú Esztár, ahonnan Tarcsi Éva származik. Itt főzték azt a finom, könnyű, zamatos, savanykás Bihari Nyári Töltött Káposztát, amelynek a receptjét Évának köszönhetően, most mindenkivel megosztjuk. Az ételt a Belvárosi Piacon, a Haxen Marketben kóstoltam, ahol Éva nagymamájának, Eszter mamának az évszázados receptje szerint készült az étel.

(tovább…)